Ebben az évben Csehországban a nyár forró és nedves. Mindenesetre nem olyan nedves, mint 2002-ben. Abban az augusztusban az ország egy megsemmisítő árhullámot élt át, tizenheten meghaltak, a károk 2,8 milliárd euróra rúgtak. Az áradások legnagyobb kárt a prágai metróban okoztak.

Az A-vonalon még ma is jár két olyan vonat, amelyeket akkor az alagutakba beömlő víz teljesen eláztatott. A Florenc állomás tárolóvágányain álltak, az állomás, másik tizenhét társával együtt teljesen víz alatt volt.

Az első nagyobb áradások Dél-Csehországban következtek be, augusztus hetedikén. Prágában akkor még minenki azt gondolta, hogy a főváros teljes biztonságban van, hiszen a Moldván Prágától délre még két jelentős vízlépcső is van, melyektől azt várták, hogy erősen mérséklik az áradás erejét. Az akkori prágai főpolgármester, Igor Němec is bizakodott: „Azt mondanám, hogy Prága nincsen veszélyben. Sőt, ellenkezőleg, különösen jó helyzetben vagyunk.”

Nagyobbat nem is tévedhetett volna – és ez a tévedés egy héttel később már végzetesnek bizonyult. Ekkor tetőzött a Moldva árhulláma Prágánál. Még az oly biztonságosnak gondolt metró is jó húsz kilométer hosszan vízben állt. Jan Cibulka akkor is, akárcsak ma, üzemvezető volt: „Ma már talán nevethetünk is rajta, de az alagutak elárasztásának megakadályozására szolgáló berendezések működését korábban soha nem tesztelték. Ugyan többször is felkészültek az árvizekre, de az senki sem hitte el, hogy az utóbbi ötszáz év legnagyobb árhulláma jön.”

Pedig így történt. A Moldva olyan vízszinttel tetőzött, amely a legutóbbi évszázad legnagyobb árvízszintjé 180 centiméterrel haladta meg. A Prágán átfolyó víztömeg mintegy egyharmadával nagyobb volt az eddig mért legnagyobb víztömegnél. Cibulka hangsúlyozza, hogy a tapasztalatokból okulva a metró felújítása során minden biztonsági berendezést olyan vízszintre méreteznek, amely a 2002. évi árvízszintet 60 centiméterrel haladja meg.

Nem csak az árhullám volt a vártnál nagyobb, de a felelőtlenség is csúcsokat döntögetett. Egy Moldva-közeli vonalhosszabbítás építési területét ugyanis nem biztosították kellőképpen az elárasztás ellen. Az építési területen át a víz bejutott Holešovice-állomásra, onnan pedig továbbfolyt az alagútban. Az állomást három méteres víz borította be. A metró földalatti létesítményeiben soha nem látott károk keletkeztek. 18 állomás állt víz alatt, 107 mozgólépcső, 23 felvonó semmisült meg, és az összes felszín alatti kábelezés tönkrement. A javítási munkálatok 280 millió eurónyi összeget emésztettek fel, de hét hónap után, 2003 márciusában a metró már ismét teljes hálózatán üzemelt.

Jan Cibulka szerint a történteknek pozitív kicsengése is van: kiderült, hogy a prágai árvízi krízishelyzet intézkedési terve semmit nem ért, ezért azt megfelelően átdolgozták, így ma már hasonló helyzet nem fordulhatna elő.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!