Portálunk vasúti szakírója nagy örömmel nézegette az Indóház 2018. évi falinaptárát – vélhetően a fotók miatt, melyek egy év elteltével sem fakultak minőségükben. Ekkor feltűnt neki egy képaláírás, mellyel kapcsolatos fenntartásait rögtön meg is osztotta szerkesztőségünkkel, általános értelenséget kiváltva. A képaláírás ez volt: „A tehervonatok célállomásai Szarvas, a Csabacsűd melletti nyíltvonal és a Kisszénás–Kondoros zsákvonal közepénél levő rakodóhely.” De hiszen a nevezett vasútvonal nem zsák-, hanem szárnyvonal! – kiáltott fel.

Való igaz, dr. Kerkápoly Iván 1943-ban kiadott Vasúti földrajz és történet című könyvében – sok egyéb mellett – a következők olvashatóak:

Szárnyvonalak azok a vonalak, amelyek ugyanannak a vasútnak, törzs–, elágazó vagy csatlakozó vonalából ágaznak ki és végpontjaikon sem csatlakozás, sem folytatás nincs, vagyis a Kaba–Nádudvar, a Kiskőrös–Kalocsa és így tovább szárnyvonalak.

Zsákvonalak, amelyek egyik végpontjukon sincsenek valamely más vasúttal összekötve. Ilyen volt a trianoni Magyarországon a Zajta–Fehérgyarmat vonal azért, mert a CFR a Szatmárnémeti–Fehérgyarmat szárnyvonalon az átmenő forgalmat nem vette fel. Amidőn azonban a MÁV megépítette a Kocsord alsó–Fehérgyarmat vonalat, e vonalnak zsákvonal jellege megszűnt.

Egyszerűsítve: Egy minden külső összeköttetés nélkül a pusztában lefektetett sínpár zsákvonal, ha ugyanez egyik végén csatlakozik egy másik vonalhoz (elágazik abból), akkor rögtön szárnyvonallá válik.

A szárnyvonallal semmiféle gondunk nincsen, bár nem szoktunk arra rigorózusan ügyelni, hogy ha egy általunk szárnyvonalként aposztrofált mellékvonal esetleg a másik végén is csatlakozik egy vasútvonalhoz, akkor rögtön kidobjuk a szárnyvonali elnevezést, hogy helyébe az elágazó vonalat illesszük (hiszen az elágazó vonalak ugyanannak a vasútnak tulajdonában, vagy saját kezelésében álló egyik vonalból kiágazva egy tulajdonában vagy saját kezelése alatt álló másik vonalba torkollnak be és a két vonalat egymással összekötik).

Annál több problémánk adódik a zsákvonal vasútföldrajzi definíciójával. Hiszen az a vasútvonal, mely mindenféle külső összeköttetés nélkül tengődik, mai közkeletű fogalmaink szerint nem zsákvonal, hanem szigetüzem. Ezt a definíciót viszont a vasútföldrajz nem ismeri, jóllehet valószínűleg a vonalhálózattal profi, vagy műkedvelői szinten foglalkozók többségének ez a definíció az élőbb, és a valós helyzetre a legszemléletesebb módon utal.

Zsák- avagy szárnyvonalon ráncigálja a Szili kétkocsis vonatát Gyöngyösről Vámosgyörkre?

Hiszen a zsák az, aminek csupán egyetlen oldalról van bejárata, számtalan egyéb fogalom is csatlakozik ehhez a fogalomhoz: zsákutca, zsákfalu, sőt, funkcionálisan hanyag módon megtervezett lakóépületekben létezik a zsákszoba is, mint olyan lakószoba, amelybe – helytelen módon – csupán egy másik szobán át nyílik bejárás. A települést az egyetlen főútvonalról nyíló bekötőúton megközelítő, a kocsma, vagy a tűzoltószertár előtt megforduló, majd ugyanazon az útvonalon visszatérő autóbuszos karácsonyfajárat sem szárnyfaluba, hanem zsákfaluba tér be, ésatöbbi. A dolog szemléletessége nem csak a magyar nyelvben mutatkozik meg, hiszen a zsákutca németül is Sackgasse.

Igazságot tenni a kétféle felfogás között nem áll módunkban. Aki számára a vasútföldrajzi szakkifejezések a mérvadóak, azok nyugodtan használják azokat, és nyugodtan helytelenítsék azt a magatartást, amely a kifejezések szemléletességét, plasztikusságát részesíti előnyben. Ha még sokáig vitatkozhatunk ezen, az jó jel, hiszen azt jelenti, hogy sokáig létezhet még vasút, melybe, mint feneketlen zsákba lehet önteni a felújítására szánt pénzeket, függetlenül attól, hogy ezek elágazó, csatlakozó, péage-, zsák-, szárny-, összekötő, verseny-, vagy transzverzális vonalakra költendők-e. Ha pedig gondjaink adódnak az értelmezéssel, hosszabb magyarázkodás helyett visszautalunk majd erre a kis írásra.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!