A január 25–26-i kétnapos konferencia körüljárja a logisztikai iparág aktuális témáit, így a többi közt szó lesz a hazai logisztikai iparág versenyképességéről, valamint a logisztikai piacvédelem helyzetéről az Európai Unióban. A rendezvényen megvitatják azt is, lehet-e a hatósági szabályozás eszköze a versenyképességnek és bemutatják a hatósági átalakítások tapasztalatait. Ismét napirenden lesznek a közlekedéslogisztika technológiai újításai és a digitalizációval kapcsolatos kérdések (automata raktározás, gépek közti kommunikáció, stb.) is. A legjobb gyakorlatokat és a legújabb trendeket hazai és nemzetközi cégek példáin keresztül mutatják be a konferencián.

A MLSZKSZ szerint a konferenciának különleges apropót ad, hogy a 2018-as év több jelentős közlekedéstörténeti esemény kerek évfordulója is. Az első rakodásra is alkalmas partfal 160 éve épült fel, a Lánchíd pesti végénél, a Dunán. Éppen 150 éve alakult meg az állami vasúttársaság, a Magyar Királyi Államvasutak; 100 éve pedig felszállt az első magyar postarepülőgép; 90 éve avatták fel a csepeli kikötőt. A kombinált fuvarozás története pedig legalább 130 évvel ezelőttre, 1888-ra nyúlik vissza, amikor Baross Gábor megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát. Jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Tefu Rt. is (jogutódja a Waberer's International Nyrt.).

Legfontosabb évfordulók 2018-ban

Rakodópart

Széchenyi István már 1834-ben javasolta, hogy építsenek Pest-Budán egy vasúti átrakásra alkalmas kikötőt. Az első, rakodásra is alkalmas partfal 1858-ben épült a Lánchíd pesti végénél, húsz évvel később pedig már több mint kilenc kilométernyi rakodópart szegélyezte kétfelől a Dunát.

A vasútminiszter

Baross Gábor a vasúti fejlesztések úttörőjeként vasminiszterként vonult be a közlekedéstörténeti emlékezetbe, de kevesen tudják, hogy volt egy „vasútminiszter” is. A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi miniszterének, gróf Mikó Imrének fontos szerepe volt az állami vasúttársaság létrejöttében, aminek jövőre lesz éppen 150 éve. Az állam 1868. június 30-án (7 millió 500 ezer forintért) megvásárolta az állandó csőddel küszködő Magyar Északi Vasút Társaságot, és annak Pesttől Salgótarjánig és Józseftárnáig kiépített 126 kilométer hosszú, egyvágányú vasútját, minden tartozékával együtt. Ez a szerződés lett a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya.

Földön, vízen, levegőben

A kombinált fuvarozás nem új találmány, már a 19. században elterjedt megoldás volt. Baross Gábor csaknem 130 éve, 1888-ban megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát, hogy „a MÁV síneit a vízen is meghosszabbítva” az ország közforgalmi igényeit vízi úton is, legalább részben kielégítse. A társaság 1938-ban vízrebocsátott, 1200 lóerős „Széchenyi”, és az 1939-ben megépült „Baross” lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó.

Lassan száz éve történt, hogy 1918. július 4-én Mátyásföld forgalmi repülőtérről bécsi útiránnyal felszállt az első magyar postarepülőgép. A körülmények nagyon kezdetlegesek voltak, a repülést alig segítette külső berendezés és a gépek műszerezettsége is nagyon alacsony színvonalú volt. Ez törvényszerűen vezetett a hamarosan bekövetkező katasztrófákhoz és ezzel a postajárat megszüntetéséhez. Eközben, 1918 szeptemberében 20 személyes Farmann-gépekkel megindult az első, hivatalos, menetrend szerinti légijárat Párizs és London között.

Második Rotterdam Csepelen

Jövőre lesz 90 éve, hogy felavatták a csepeli kikötőt, amelyet szabadkikötővé egyes jogi akadályok miatt csak később, 1937-ben minősítettek. Az 1928. október 20-i ünnepélyes eseményen Bethlen István akkori miniszterelnök tartott beszédet. Szavai szerint „itt Közép-Európa legmodernebb, talán legtökéletesebb kikötője épült fel, mely tanúbizonyságot tesz arról, hogy e nemzet azoknak a sorscsapásoknak ellenére, amelyek érték, a békés munka területén a maga akarásának és tudatának tanúbizonyságát adta.” Eredetileg nyolc medencét terveztek a kikötőbe, amiből végül hármat építettek meg. Az eseményt természetesen felkapta a korabeli közbeszéd is, társadalmi jelentőségét mutatja, hogy Móricz Zsigmond is lelkesedett az elképzelésért. Az író a Pesti Naplóban ekképpen méltatta az építkezést: „partjukon több hajó fér el, mint Rotterdamban (...) Itt fog, mert itt kell felépülni egész Európának egy központi raktár-vára. (...) Látom a jövőt, mikor ezen a területen halmozódnak fel Európa gazdasági életének fölöslegei.”

A nemzetközi hajózás szempontjából jelentős fordulat történt 1948-ban. Jövőre lesz 70 éve, hogy a hét dunai állam megkötötte a dunai hajózás rendjére vonatkozó belgrádi egyezményt. Az egyezmény alapján megkezdte működését a dunai hajózási együttműködést elősegítő szervezet, a Duna Bizottság, amely 1954-ben helyezte át székhelyét Budapestre és azóta is itt működik. Ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Állami Közúti Teherfuvarozási Vállalat (röviden: Volán Tefu Rt.) is, amelyet 1994-ben privatizált a Waberer’s International jogelődje.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!