A hatvanas évek végén – jegyezzük meg, az olajválság öt, a hazai „begyűrűzése” nagyjából tízévnyi távolságban van még – a közút tűnt a leggyorsabb és legolcsóbb szállítási módnak, a vasutat kötöttségei miatt (egy tolatós tehervonatot is menetrendbe kell illeszteni, egy-két kocsival nem éri meg közlekednie a vonatnak) idejétmúltnak, a mellékvonali vasúti szállítást felszámolandónak ítélték. Még mielőtt ezt az akkoriban Magyarországon uralkodó politikai rendszer egyik hozadékának vélnénk – Nyugat-Európában ugyanígy szűntek meg mellékvonalak.

Régi menetrendekben böngészve: az 1944-es „háborús” menetrend két teljes vonatpárt jelöl, és páros irányban egy Zalaegerszeg–Keszthely gyorsvonat is erre közlekedett

Az 1958/59-es menetrendi évben négy vonatpár közlekedett, valamint Zalaszentgrótig három-három menet

Csökkenő forgalomról egyáltalán nem beszélhetünk: a megszüntetés előtt két évvel hét(!) vonat járta a páros irányt, igaz, egy kivételével motorkocsikkal

A Balatont Zala megye szívével összekötő vasútvonalat a Zalavölgyi HÉV-társaság építette, és adta át a forgalomnak Türje és Zalaszentgrót között 1892. január 28-án, Zalaszentgróttól Balatonszentgyörgyig 1895. december 15-én. Az 1962-ben még évi 111 000 tonnányi árut szállító vonalon 1968/69-ben (a koncepció kiadásának évében) komoly nyomvonalkorrekciót hajtottak végre, Türje helyett az új Zalabér-Batyk állomást jelölték ki végpontnak, a fővonalba ott kötötték be a vicinálist. Néhány évre rá az árufuvarozás drasztikus közútra terelése következtében funkcióját vesztett mellékvonalat (1974. május 25-én, menetrendváltáskor) megszüntették. A sors iróniája, hogy a Zalaszentgrótig tartó első szakasz élt még tovább: itt 2007. március 4-én ment el az utolsó vonat. A Balatonszentgyörgy–Sármellék vonalszakaszt rendszerváltásig a szovjet hadsereg használta, utána a létesülő balatoni repülőtér kiszolgálására jó néhányszor újra akarták szervezni a személyforgalmat, de a megvalósulás mindig elmaradt.

Sármellék állomás felvételi épülete

A vágányok felől nézve még a névtábla is a helyén van

A fővágányok járhatóak

Bezárás előtt négy évvel készült ez a vágány

A következő állomás Zalaapáti volt. A szépen gondozott épületet lakják

A reluxán kívül szinte minden eredeti

A rakodó is áll még

A múlt emléke

Zalahosszúfalu felvételi épületének...

...és a pályának maradványai. Néhány talpfa felismerhető

Bokaháza volt állomásépületét lakják

Zalacsány állomásának utcafrontja, a HÉV-típus még felismerhető

Kehida-Kustány épülete is példás állapotú

Zalaszentgrót, a „legfiatalabb” megszűnt állomás. Szűk három és fél éve nem jár itt vonat (Óvári Péter felvételei)