Kicsit olyan ez az egész, mintha az ezen a héten zajló Farnborough-i repülőszalon utolsó érdekességét, slusszpoénját áthelyezték volna Toulouse-ba: nyilván az angliai világesemény fényét is emelendő, az Airbus új óriási szállítógépe először emelkedett a levegőbe az európai gyártó franciaországi központjában. És megvolt ennek az üzenete a szalon szakmai közönségének is. Például az, hogy miközben az amerikai vetélytárs teherszállítói komoly mennyiségben keltek el Farnborough-ban, nagyonis számolni kell az európai gyártó freightereivel.

A BelugaXL első repülés négy óra 11 percig tartott, egy mintegy hatszáz órás berepülési program nyitányaként, amit tervek szerint tíz hónap alatt teljesít majd a gép. Amint erről beszámoltunk, az Airbus által eddig használt öt BelugaST-ket A300-600-asokból alakították ki, az új XL változat alapgépe a jóval nagyobb méretű és kapacitású, modernebb A330-200-as, erre építik a hatalmas rakodóteret. Az 53 tonnás hasznos teher a kategóriában nem számít rekordernek, de a lényeg nem is a súly, hanem az, hogy mi mindent lehet elhelyezni a cet púpjában, például az eddigi gépekhez képest nem egy, hanem két A350-es szárnyat.

Ugyanakkor a Beluga-sorozat egyáltalán nem csak arról szól, hogy Airbus-gépek hatalmas, egybeszerelt törzs-szekcióit vagy szárnyait, függőleges és vízszintes vezérsíkjait szállítsa az összeszerelés helyszínére, hanem nagyonis számít a cég mindenféle külső megrendelésre is, túlméretes darabok repültetésére. Jellemző feladata például a gépeknek, hogy olykor Európában összeszerelt méretes műholdakat vigyenek az ESA guyanai űrközpontjába, Kourouba, hogy onnan aztán már függőleges indítással kerülhessen az illető szerkezet földkörüli pályára. De például nagyméretű értékes festmények óvatos szállítására is használták már a típust, tekintettel arra, hogy a 8,8 méteres óriási rakodótér is megfelelően klimatizált.

2013-ban hallatszottak először hírek arról, hogy az Airbus új Beluga-flottában gondolkodik, amikor az alaptípus első felszállásának huszadik évfordulóját ünnepelték, már lehetett tudni, hogy megépülnek az Extra Large fehér delfinek. Fontos szempont volt az egy évvel később beindult részletes tervezési folyamatnak a megfelelő hatótávolság: a Beluga XL 4600 kilométer körüli távot tud berepülni, és így szükség esetén leszállás nélkül tud szállítani az európai Airbus-központok és az Alabamában létesült gyártósor között. Ezért is volt igen nehéz és kényes a tervezése, vagyis hogy a méretes rakodótér plusz légellenállása ellenére elég hosszú repülésekre legyen képes a gép.

Tavaly már az első készülő példányról kaptunk a gyártótól érdekes fotókat, arról, hogyan érkezik, természetesen egy Beluga gyomrában a felhasználandó A330-as szekció, vagyis hogyan viszi a régi Beluga az új Belugát, hogyan alakítják át az eredeti 330-as törzset az alsó rész megtartásával és a törzskeretek felső részének meghosszabbításával, és hogyan igényel külön bonyolult szerelési műveletet a süllyesztett orr illetve pilótafülke összeillesztése a középső résszel.

Idén áprilisban már a szárny alá szerelt hajtóművekkel mutatkozott a gép, viszont a wingletek még nem kerültek rá, azok csatlakoztatásához ugyanis ki kellett vontatni a gépet a szabad ég alá, a hangár, ahol a gép készült, nem volt elég széles hozzá.

Aztán következett a roll-out ünnepség. Az első gépet a földi bemutatkozásához képest még némi plusz festéssel látták el, talán hogy még egyértelműbbé tegyék, hogy egy vidáman vigyorgó fehér cetről van szó, a tehertér és az alatta előrenyúló elülső törzsrész találkozásától a nyitható rakodóig öt látványos csík hangsúlyozza a tehertérdudor kivételes méreteit, és persze az összetéveszthetetlen delfin-jelleget.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!