Több mint nyolc évvel a kölni levéltár épületének összeomlása után végre megszületett a szakvélemény a tragédia lehetséges lefolyásáról. A szakvélemény megerősíti, amit már korábban is sejtettek: a szomszédos földalattivonal-építkezésen egy résfal építése során nem vettek észre egy hibát. Az államügyész a következő hetekben dönt arról, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vádat lehet-e emelni, vagy pedig beszüntetik az eljárást – jelentette ki Ulrich Bremer főállamügyész Kölnben. Az idő sürget, mert – ahogyan azzal Bremer is érvelt – a szerencsétlenség tizedik évfordulójáig, azaz 2019 március harmadikáig meg kell születnie az ítéletnek, különben az ügy elévül.

Levéltár állott, most kőhalom (fotó: express.de)

A legnagyobb németországi irattár 2009 március harmadikán dőlt össze. Két halálos áldozat is volt, az anyagi kár egymilliárd eurót tett ki. Már közvetlenül az események után szárnyra keltek hírek emberi mulasztásról, amelyeket a földalatti épület alatt elvezető észak–déli vonalának kivitelezésekor követtek el. A dolgok tisztázása azonban csak nagyon lassan haladt előre.

A legelső feladat a romok között rekedt levéltári dokumentumok mentése volt, és csak ezután kezdődhetett meg a baleset okainak tisztázása. Ez további nagy anyagi erőfeszítéssel járt, mert az omlási gödörben először egy, a vizsgálati helyszínt biztosító aknát kellett építeni, amely a további földmozgásokat és a bizonyítékok megsemmisülését meggátolta, és így lehetőséget biztosított a szakszerű vizsgálati munkálatoknak.

Az államügyészség a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján abból indul ki, hogy a vonal építéséhez szükséges résfalak egyike nem volt folytonos, és a rajta keletkezett lyukon a talajvíz hosszú idő alatt annyi homokot és kavicsot mosott el, hogy az a levéltár épületét alámosta, amely végül is az így keletkezett üregbe zuhant bele. Ezt bizonyítandó, speciális búvármunkával kellett a talajvízszint alatti falfelületet centiméterről centiméterre átvizsgálni.

Hogy az eredetileg már öt év után bekövetkező elévülést megakadályozzák, az államügyészség a biztonság kedvéért már korábban vádat emelt száz, a földalatti építkezésén dolgozó munkatárs ellen. A KVB (Kölner Verkehrs-Betriebe) magasrangú alkalmazottai azonban nem kerültek a vádlottak közé.

A kölni Stadtbahn építés alatt álló észak–déli vonala

Rövid magyarázat az alkalmazott technológiáról: a résfalépítés tipikus munkaterület-lehatárolási módszer olyan helyeken, ahol egy mélyépítési műtárgy szerkezetének megépítéséhez nincsen meg a szükséges hely. Ilyennel találkozhatunk foghíjtelkeken épülő mélygarászoknál, vagy akár egy szűkebb utcában épülő kéregalagútnál, metróállomásnál. A módszer lényege, hogy speciális földmunkagépekkel szűk, de nagyon mély, függőleges falú árkot alakítanak ki az tervezett felszín alatti fal vonalában. Az árkot a berogyás, bedőlés ellen zagyfeltöltéssel biztosítják, amely egy sűrű, a talaj megtámasztására képes folyadék. Ebben a folyadékkal teli árokban helyezik el a vasbetonfal acélszerkezetét, majd az árkot feltöltik betonnal, amely kiszorítja a zagyot. A beton megszilárdulása után az elkészült fal belső oldalán el lehet kezdeni a talaj kitermelését, a tulajdonképpeni építkezést. Nyilvánvaló tehát, hogy a résfal tulajdonképpen láthatatlanul épül meg, esetleges folytonossági hiányára csak áttételesen derülhet fény.

A kölni Stadtbahn észak–déli vonala a város aktuális közlekedési nagyprojektje. Feladata a már korábban megépült belvárosi villamosgyűrűt tehermentesíteni. A baleset miatt jelentős késést szenvedett az építése, akkor 2019-re datálták az átadást, ma már 2023 a valószínűbb. A vonal a korábbi felszín alatti Stadtbahn-vonalakról eltérően jelentős részben fúrt alagútban vezet.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!