csik

 

 

 

 

A Sztálin 70. születésnapján, 1949. december 21-én, hetvenes számmal elindult trolibuszvonalunk igen hamar az utazóközönség kedvence lett rövid menetidejével, és akkoriban igen korszerűnek számító, MTB-82-es típusú járműveivel. Nem csoda, hiszen a környék lakói a jeles napig csak hosszú főúti gyaloglással és földalattival érhették el belvárosi úticéljaikat. Az új trolibuszjárat egyértelmű sikert aratott, így a villamosnál könnyebb üzemeltethetőség és más forgalmi-műszaki szempontok miatt nagy tervezgetésekbe fogott az ország vezetése: a cél egy összefüggő trolibusz-hálózat kialakítása volt. Ehhez kapóra jött az 1950-ben indult első ötéves terv, s bár a tervgazdaság szavunk ma bizonyos negatív felhanggal bír, kétségtelen, hogy a trolibuszokra jótékony hatással volt.

A nagyratörő tervek első megvalósult eleme volt a 71-es trolibuszvonal, melyet 1951. április 30-án nyitottak meg. Ez a járat voltaképpen betétjáratként funkcionált, hiszen végállomása és útvonalának jelentős része egyezett a 70-esével: az Erzsébet királyné útjától egészen a Kálmán Imre utcai szakaszig együtt haladt a két járat. A Szemere utcán azonban a 71-es jobbra fordult, és az Alkotmány utca–Kossuth tér–Balassi Bálint utca útvonalon érte el a Jászai Mari téri végállomását, ellenkező irányban pedig a Szent István körút és a Falk Miksa (Néphadsereg) utca érintésével jutott el ismét a Kossuth térre, majd innen a Kálmán Imre utcába.

 

pic4857085

71-es trolibusz, visszatérőben a Nagykörút felől
(forrás: Nagy Zsolt Levente gyűjteménye)

 

t125-71

A T125-ös épp elhagyni készül a 70-es vonalát...
(forrás: László Zoltán gyűjteménye)

 

Ekkoriban a trolibuszok vonalvezetése még eltért a maitól. A Városligetből érkező trolik nem a Damjanich utcán, hanem a Városligeti fasoron keresztül közelítették meg a Lövölde teret. A módosításra a Felvonulási tér és a felvonulási dísztribün (no meg a Sztálin szobor) építése miatt volt szükség, hiszen itt a felsővezeték nemkívánatos volt: 1951. december másodikától a 70-es és 71-es vonal a Damjanich utca – Bajza utca vonalon közlekedik. Egy apróbb vonalkorrekcióra a másik végponton is szükség volt, mivel a Szent István körút egyre sűrűsödő forgalma akadályozta a trolibuszok haladását. 1953-ban a végállomást egy, a körúttal párhuzamos utcába, a Balaton utcába helyezték át.

Az 1956-os hadi események éppen a belváros azon pontján okozták a legnagyobb károkat, ahol a 71-es trolibusz vonala vezetett: az Alkotmány utcában és a Kossuth téren. Az utcai harcok az önálló szakaszt teljesen elsöpörték. A vész elmúltával a várost helyreállították, a felsővezetéket azonban nem, s bár a 70-es újra elindult, a 71-es életének első szakasza a forradalommal véget ért.

 

t558-71_a

71-es már az új szakaszon, a Dózsa György útról fordul a Szondi utcába
(fotó: Ambrus Sándor)

 

t559-71_a

A hurok egy másik pontján
(fotó: Ambrus Sándor)

 

Amikor újra megszületett, akkor sem tudott kilépni betétjárati szerepéből. 1957. október 14-én a Marx tér és a MÁV kórház között indult meg egy 71-es jelzésű trolibuszjárat, amely ezúttal a 72-es és 73-as vonalakat volt hivatott kisegíteni. A belső végállomáson a trolik egy, a Podmaniczky utca–Bajcsy-Zsilinszky út–Jókai utca útvonalon kialakított hurokban fordultak vissza.

A közlekedési társaság 1958-ban ülőkalauzi rendszert vezetett be a vonalon, kísérleti jelleggel. Öt MTB-82-es kocsit ennek megfelelően át kellett alakítani: változott az ajtó szélessége, a közvetlenül mellette elhelyezkedő ablakok, keskenyebb lett a viszonylatjelző, és ekkor cserélték le a trolibuszokon a fordulást jelző intőkarokat valódi indexlámpákra. Az ülőkalauzi rendszer június 19-én lépett életbe, s a többi troli jelentősebb átalakítása nélkül történt elterjedése után egészen 1966-ig érvényben is maradt.

A 71-es vonal forgalma ezután csaknem 20 évig érintetlenül zajlott. A trolibuszok a Podmaniczky (akkor Rudas László) utcán végighaladva érték el a Dózsa György utat, itt a Szondi utcáig haladtak, ahol jobbra fordultak, s a Rippl-Rónai utcán keresztül visszatértek a Podmaniczky utcába. 1976. május 23-án kisebb útvonal-módosítást hajtottak végre, a felsővezeték a Rippl-Rónai utca helyett a Bajza utcába került. A hármas metró Deák tér–Lehel tér szakaszának építésekor a Marx téri végállomást áthelyezték a Kármán utcába: 1977. május 2-től a 71-es, 72-es és 73-as vonal kocsijai a Podmaniczky utca–Kármán utca–Szobi utca–Eötvös utca útvonalon fordultak vissza.

 

t862-71

71-es trolibusz fordul a metróépítés miatt áthelyezett végállomásra
(fotó: Ambrus Sándor)

 

A 71-es ekkoriban már végnapjait élte. Kocsiigénye a rövid vonal miatt igen csekély, mindössze három trolibusz volt. De még két évig bírta, 1979. május 2-án szűnt meg, ezúttal véglegesen. A metró új szakaszának megnyitását és a végállomás Arany János utcához helyezését már nem érhette meg...