Az eddigi népszavazások részvételi átlagához képest nagyobb számban jelentek meg a svájci állampolgárok az urnáknál, hogy a világ legmagasabb minimálbérének bevezetése mellett elutasítsák a svéd Gripen harci gépek rendszeresítését a svájci légierőnél.

A Magyarországon is használt multifunkcionális JAS-39-esekből a svájci kormány korábbi döntése szerint a modernizált, továbbfejlesztett változat állt volna szolgálatba az elavult F-5-ösök leváltására. A tendert két éve a svéd gép a Eurofighterrel és a francia Rafale-lal szemben nyerte meg, de már akkor elhangzott a figyelmeztetés a berni kabinet részéről, hogy a svájci törvények értelmében a kérdést népszavazásra kell bocsátani, és a voksolás előtt a kormány megerősítette, hogy az emberek döntését mindenképp tiszteletben fogja tartani.

Svéd Gripen svájci gyakorlaton

Lapvélemények szerint a döntést feltehetően nem annyira a beszerzés 3,5 milliárd dolláros értéke motiválta, hanem az, hogy a svájci szavazók sokallták a gépek teljes élettartamára vonatkozó 11,3 milliárd dolláros fenntartási költséget, legalábbis a beszerzés ellen kampányolók leginkább erre az összegre hivatkoztak. A Gripen-pártiak azt remélték, hogy a jelenlegi európai feszültség, az Oroszországgal keletkezett konfliktus mégiscsak átbillenti a voksokat az igen irányába, azonban a szavazók többsége úgy vélte, a pénzt más célokra érdemes fordítani.

A svájci védelmi miniszter a vasárnapi szavazást aznap csak azzal kommentálta, hogy az eredmény további elemzést igényel, arra felvetésre pedig, hogy Svájc esetleg nem megvásárolná, hanem lízingelné a gépeket (ahogy ezt Magyarország és Csehország is teszi), Ueli Maurer azt válaszolta: „Nincs B-tervünk”.

A svájci légierő korábban sikeres üzemi próbát tartott a típussal

A tárgyalásokat eddig bonyolító és a megállapodást tető alá hozó svéd állami katonai exportügynökség képviselője csak annyit kommentált, hogy a következő lépés a svájci kormányé. A Saab elnöke, Marcus Wallenberg korábban úgy nyilatkozott egy svájci lapnak, hogy a svájci elutasítás nem jelenti a Gripen fejlesztési programjának végét.

Mint erről korábban beszámoltunk, a Gripen az elmúlt időszakban három fontos győzelmet könyvelhetett el, amiből azonban kettő még nem volt végleges. Egyrészt a svájci megrendelést, másrészt a brazíliait, ahol a Saab típusa ugyan megnyerte a tendert, de nem született még meg a végleges szerződés a gépek leszállításáról, a harmadik pedig magának a svéd légierőnek a hatvan gépes megrendelése, amelynek lényege, hogy az új gépek mellett az állományban lévő első sorozatú Gripenek egy részét is átépítik az újgenerációs E-változatnak megfelelően és felszerelik annak modernebb hajtóművével, radarjával, avionikájával. A Saab elnöke nyilván ennek a fejlesztési programnak a továbbviteléről beszélt, amit a svéd légierő igényei feltehetően még a brazil üzlet esetleges kudarca esetén is életben tartanak.

Az E-változat demo-példánya: a svájciak természetesen a továbbfejlesztett típusból kaptak volna

A Saab a következő húsz évben négyszáz Gripen eladását szeretné elérni, és a cég állítása szerint jelenleg is tíz potenciális megrendelővel tárgyal. Ami a svájci légierőt illeti, a népszavazás azt jelenti, hogy a légvédelem 2025-re gyakorlatilag nagysebességű harci gépek nélkül maradhat, addigra ugyanis a most használt másik típus, az F/A-18-as példányai is elérik üzemidejük végét, ha a 2016-ban kivonásra kerülő F-5-ösök helyett is ezeknek a gépeknek kell lerepülniük az összes feladatot. Ezért kommentálták úgy is a népszavazást svéd részről, hogy a svájciak nem a Gripent, hanem a saját légvédelmüket szavazták le.

Szkeptikusabb vélemények szerint Svájcnak valójában tényleg nincs is szüksége saját légvédelemre, amit az a legutóbbi furcsa eset is bizonyított, amikor egy eltérített gépet nem a svájci, hanem francia vadászgépek fogtak el, merthogy a svájciak este már nem tartanak fenn készültséget.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!