A beruházásra fordított összeget „eddig nem látott nagyságrendű” forrásként jelölte meg Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos a Magyar Hírlapnak adott keddi nyilatkozatában. Ebből csak jövőre garantált a hat-hétmilliárd forintnyi uniós támogatás, a hazai elkülönített infrastruktúra-fejlesztésre szánt forrás pedig tizenegymilliárd. További nyolc és fél milliárd forintos uniós forrás jut a fővárosi fejlesztésekre, vannak továbbá területi operatív programokból pályázható pénzek is, melyeket a megyék a településeken keresztül igényelhetnek. Így áll össze a százmilliárd forintnyi összeg.

Révész azt is hozzátette, hogy turisztikai szempontból rosszul állunk, az utóbbi években elsősorban hivatásforgalmi, nem pedig turisztikai útvonalak épültek. A 2019 végére tervezett országos, összefüggő kerékpárút-hálózattal – amely ugyan még nem jelenti a teljes hálózat kiépülését –, nyugat-európai turisztikai erősödésünket eredményezheti. A bejelentés szerint várhatóan még a jelenlegi kormányciklusban elfogadják a kerékpáros fejlesztési célokat 2027-ig meghatározó összefoglaló stratégiai tervet, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő kerékpáros főosztály készít elő szakmai szervezetekkel közösen. A fejlesztések révén rövid idő alatt akár százezerrel is nőhet azoknak száma, akik kerékpárral járnak munkába.

A kormánybiztos emlékeztetett a kiemelt jelentőségű beruházásokra, így a száztíz kilóméteres, a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút megépítésére, amely az Eurovelo 14-es európai útvonal része. A Duna-menti kerékpárút megépítése, az Eger–Tisza-tó–Hortobágy–Debrecen vonal kialakítása, valamint az észak-magyarországi rész fejlesztésese is elsődleges feladat.

Hazánkban sokat kerekeznek: felhozta példaként, hogy egy uniós statisztika szerint Magyarország Dánia és Hollandia után harmadik helyen áll a napi rendszerességgel kerékpározók arányát illetően, amely az alföldi települések kiemelkedően magas számának köszönhető. A kerékpározók aránya egyébként Hollandiában a legmagasabb, harminchat százalék, a második Dánia huszonhárom százalékkal, a harmadik helyen Magyarország áll huszonkét százalékkal. Hozzátennénk, hogy érdemes tisztázni az amúgy egyértelmű különbséget: míg a magas arányt a két európai országban a fővárosok és a nagyvárosok szabják, addig nálunk valóban az alföldi régióban kerékpároznak a legtöbben, azon belül is a térség szegényebb kis településein. És természetesen az ok-okozati összefüggés is más: míg Európa fejlett országaiban a hosszú távú ökológiai védelem kiépítése már régóta cél, s ezért keresnek alternatív közlekedési megoldásokat, az Alföldön lévő helyzet leginkább a településen élők szegénységével áll összefüggésben. A térség egyik legelmaradottabb vidékeként jegyzett Tiszazug falvaiban például az aktív összlakosság hetvennyolc százaléka közlekedik kerékpárral még a leghidegebb hónapokban is.

Révész a Magyar Hírlapnak egyébként azt is elmondta, hogy nem csak kerékpárutakban gondolkodnak: nyugat-európai példákhoz hasonlóan a forgalom egy részét alacsony forgalmú erdészeti, vízügyi utakon, gátakon lehet elvezetni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!