Köztudott, hogy európai szinten, így Németországban is, évtizedek óta küzdenek azért, hogy a közutakról áttereljék a teherforgalom egy részét a vasútra. Nagyon sok környezetvédelmi szervezet is dolgozik és lobbizik ezért, ezek közül is az egyik legismertebb Németországban az Allianz pro Schiene, ami magyarra lefordítva annyit tesz: Szövetség a sínekért.

Mint korábban már többször is megírtuk: hiába látunk egyre több árut vasúton gurulni, ugyanis – az egyre nagyobb szállítási igények miatt – még ha egyforma arányban növekedne is a közúti és vasúti szállítás volumene, a közút növekménye akkor is évente ötször lenne nagyobb a vasúténál. Az, hogy a kisebb forgalmú vasúti határátmenetek villamosítása ezen a globális tendencián mennyit változtatna, kérdéses.

Azt mindenesetre szép statisztikákkal támasztotta alá az Allianz pro Schiene, hogy a mi véleményünk szerint „bezzegvasúttal” büszkélkedő Németországban szerintük mennyire vannak elmaradva a villamosítással. A Lengyelországgal közös határon áthaladó tíz vonalból mindössze egy, a tizennégy német–cseh vasúti határátmenetből ugyancsak csupán egy vonal villamosított. A további szomszédos országok felé vezető harminckét másik vasútvonalból is kilenc még mindig felsővezeték nélküli.

A német kormány szeretné a vasúthálózatukon a villamosítás jelenlegi hatvan százalékos arányát hét év alatt hetven százalékra növelni, de a határátmeneteket tekintve a vonalaknak csak negyvennégy százalékán épült ki villamos-felsővezeték és az Allianz pro Schiene most azt hiányolja, hogy a kormány nem is tervezi több nemzetközi vonal villamosítását.

Azt tudjuk, hogy nem az egyvágányú, sok esetben hegyi szakaszokkal vagy rossz minőségű pályákkal jellemezhető mellékvonalak villamosítása fogja felvirágoztatni a nemzetközi vasúti szállítást Németország és szomszédai közt, mindenesetre az Allianz pro Schiene azt is hozzátette, hogy a villamosítás a személyforgalmat is előnyösen érintené.

Német vasúthálózat a bueker.net térképén - a pirossal jelölt vonalak villamosítottak, a zöldek nem

A szervezet szerint amúgy a németországi vasúti szállítás nagyobb része immáron nemzetközi fuvarokban testesül meg. Amikor a kelet-európai országok felé még a villamosítás hiánya is tetézi a vasúti szállítás körülményességét, akkor nem kell azon csodálkozni, hogy ellepik a német utakat a kamionok. A térképre ránézve Lengyelország felé a Szczecin, Kostrzyn, Zgorzelec irányú, Csehország felé a chebi határátmeneteket lenne érdemes villamosítani.

Magyarországon viszonylag jó a helyzet a nemzetközi vonalak villamosítása terén, sőt: egyes esetekben megelőztük, illetve megelőzzük szomszédjainkat. A szlovén vasúton magyar oldalról épült ki hamarabb a felsővezeték, Szentgotthárdig pedig a GYSEV villamosította a vonalat, amelynek osztrák túloldalán még évekig nem lesz villamos vontatás, hiába lenne ebből Semmering-pótló útirány. A legjobban hiányzó láncszem címért a Püspökladány–Biharkeresztes és a Hatvan–Somoskőújfalu vonalak versenyeznének, már ha lenne Somoskőújfalu és Zólyom között a szlovák részen villamosított pálya.

Somoskőújfalunál is csak dízelek hozhatják a vonatokat Szlovákiából (fotó: Vörös Attila)

Napi rendszerességgel haladnak nemzetközi tehervonatok dízelmozdonnyal Pécs és Magyarbóly között is, és talán egyszer elkészül majd a sátoraljaújhelyi vonal villamosítását követően a határon át Újhelyig vezető nyúlfarknyi vonal villamosítása is. A legnagyobb jelenlegi akadály a nemzetközi vasúti teherforgalom számára, ami a villamosítás hiányából fakad, a Zalaszentiván–Nagykanizsa vonal villamosításának lefújása, emiatt a Rajka–Gyékényes tranzit vonatokat ezen az ötvenhárom kilométeres szakaszon még mindig dízelmozdonyokkal kell továbbítani (illetve praktikussági okokból néha hosszabb távokon is), hiába villamosította a GYSEV a Hegyeshalom–Szombathely–Zalaszentiván vonalát.

Vannak még kisebb forgalmú határátmenetek Szeged és Szabadka között és Gyulától Nagyszalonta irányába, valamint Mátészalkáról Nagykárolyig. Speciális helyzetben van a Fülek és Nagykürtös között Magyarországon áthaladó, Ipolytarnóc–Nógrádszakál vasútvonal, amin szlovák tehervonatok járnak – egyre ritkábban. Ezekhez képest viszonylag sok tehervonat közlekedik Debrecen és Érmihályfalva között Nyírbátoron át, illetve Eperjeske és Bátyu érintésével zajlik a teljes szélesnyomtávú teherfogalom Ukrajna és Magyarország közt. Mindezen határátmeneteknél a túloldalon hiányzó villamosítás miatt kérdőjelezhető meg a magyar oldali villamosítás célszerűsége, amit a záhonyi körzetben tetéz az amúgy is szükséges átrakodás.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!