Air Berlin: az új főnöknek régi bajokkal kell szembenéznie

iho/repülés   ·   2011.08.26. 15:20
airberlin_cimkep

Air Berlin A320

Az Air Berlin Németország második legnagyobb légitársasága. Igaz, hogy a vezető Lufthansa 735 gépéhez képest csak százötvenkét utasszállítója van, de míg a „Lufi” 1926 óta építkezhet, az Air Berlin ezt csak 1978 óta teszi. Akkor is apró chartercégként indult Oregonból. A német főváros nevét azért vette fel, mert akkoriban Nyugat-Berlinbe csak a győztes hatalmak légitársaságai nyithattak járatot, tehát egy nyugatnémet cég semmiképp.

Hunold fénykorában

A langyos pancsolásra vágyó turisták szállítására épülő profilt a német újraegyesítés után érkező Joachim Hunold gyökeresen megváltoztatta. Kiépített egy egész Németországot felölelő hálózatot, amellyel a második helyre jutott a belföldi piacon. Azonban mostanra elfogyott a kedve. Miután megtudta, hogy az igazgatótanács feje már keresi utódját, lemondott.

Kedves cége sem már a régi, az utóbbi három év mindegyikét mínusszal zárták. Betudható ez annak is, hogy nem organikusan növekedtek. Nem egy cég mondhatja el magáról, hogy az Air Berlin bekebelezte, vagy pedig résztulajdonosává vált. A British Airways mindig veszteséges német leánya, a deutsche ba 2006-ban teljes egészében csatlakozott. A Forma-1 és a repülőipar közös fenegyereke, Lauda második légicége (flyniki) 2004-ben lett tagja a csoportnak. Az Air Berlin a távolsági piacon különösen aktív LTU mellett a svájci Belairbe is bevásárolta magát. 2010-ben pedig nem a Lufthansa által fémjelzett Star Alliance-ba, hanem a British körül kristályosodó oneworld-be kérte a elvételét, amelynek a Malév is tagja.

Összedolgozott Laudával is

Nem segítette az üzleti eredményt az sem, hogy egy valódi vegyesbolt az Air Berlin-csoport. Ne feledjük: hazai megjelenésükkor fapadosként lettek besorolva, de a charter és a hosszútávú járatok üzemeltetéséből is kiveszik a részüket, pedig utóbbi szegmensben nem sok esélye van a fapadosoknak.

Németország második legnagyobb légitársasága

Azaz Hunold ment, jött Hatmut Mehdorn, aki a Deutsche Bahntól való távozása óta már egyébként is az igazgatótanács tagja volt. A vasúttal ellentétben megbízatása átmeneti lesz, de a hatása hasonló: takarékosság, karcsúsítás szavakkal lehet leírni.  Nyolc géppel  csökkentik a flottát, illetve a regionális repterek kapcsolatait  gyengítik. Münster/Osnabrück kiszolgálása csökken, de Erfurt/Weimaré meg is szűnik.

Mehdorn, még mikor a DB-mentőakciót vezette

Mehdorn után pedig jöhet majd az új csillag, aki a nyesegetés után előállt stabil törzsről friss ágakat hajtat. Addig is lehet mosolyogni: ex-vasutas vezeti a két legnagyobb német légitársaságot. Christoph Franz (most Lufthansa) a DB Reise&Touristik vezetője volt, és neki kellett viselnie a felelősséget, hogy a 2002-es menetrendváltással bevezetett új tarifarendszer (Preis und Erlösmanagement Personenverkehr: alapjában véve légitársasági elemeket hordozó rendszer, korábbi jegyvétel, alacsonyabb árat jelentett nagy vonalakban) már 2003 nyarára megbukott. Christoph Franz már akkor hangsúlyozta, hogy ö csak egy gyalog a nagy sakkjátszmában, Hartmut Mehdorn csak 2009-ben kényszerült távozni egy megfigyelési ügy keltette botrány miatt.

Air Berlin B-737-800

A szerkesztő megjegyzése: hasonló életpálya nálunk is létezik, Berényi János korábban a GYSEV-et vezette, tavaly távozott a Hungrail Magyar Vasúti Egyesüléstől, most a Malév igazgatóságának elnöke.

Kapcsolódó hírek