Félkészen már láthattuk, most viszont bemutatták a maga teljes valóságában: kigördült az új ukrán katonai-polgári teherszállító. Nem véletlenek a külsőségek sem, a gépet ukrán és szaúdi zászlóval díszített függöny mögül vontatták ki, Porosenko elnök és szaúdi előkelőségek jelenlétében: a programot 2015 óta szaúdi partnerségben és az első példányokat szaúdi megrendelésre készíti a kijevi gyár.

(fotók: Daily Mail)

Mint korábban már beszámoltunk róla, az együttműködés két típusra terjed ki, a már repülő sugárhajtású, teljesítményében a Hercules kategóriájához tartozó (de annál gyorsabban és magasabban repülő) 178-asra, és a 132-esre, amely légcsavaros-gázturbinás többfeladatú, illetve taktikai szállítógépként, rossz körülmények között, rövid pályán, magasan fekvő reptereken és forró éghajlati viszonyok közepette is megbízhatóan működik. Vagyis különösen az utolsó követelményt tekintve nagyon is megfelel a szaúdi követelményeknek. Több példány egyébként nem is Ukrajnában, készül majd, hanem a szaúdi Taqnia Aeronautics szereli majd össze. Az első hat gép közül négy kutató-mentő, kettő elektronikus hadviselés feladatkörben szolgál majd a sivatagi királyságban.

Ami számunkra különösen érdekessé teszi a gépet: az Antonov egyben komoly piaci esélyeket lát abban, hogy a 132-essel egy olyan népszerű és még mindig komoly számban repülő típuscsaládot válthat le, amely nálunk is szolgál a légierőnél: az An-24/26-osokat, 32-eseket. A Kecskeméten állomásozó 26-osokhoz képest azonban a 132-es sokkal modernebb és gazdaságosabban is üzemeltethető: az Antonov szokás szerint alapos munkát végzett a szárny újratervezésével és sok más, aerodinamikailag döntő részlet kidolgozásában.

Ugyanakkor sikerült beszereznie a géphez a nyugati technológiát: Honeywell avionika, repülésvezérlés és műszerfal, Pratt & Whitney hajtóművek Dowty légcsavarokkal, Liebher kondirendszerrel, és így tovább. Ugyanakkor, bár erről nincs konkrét adat, gyanítható, hogy a gépet így is olcsóbban kínálják, mint az európai vetélytársakat ebben a kategóriában, a CASA C235-öst és a C-27J Spartant. Egy biztos, és ezt az Antonov külön hangsúlyozta egy korábbi közleményében: orosz részegységeket már nem építettek a gépbe.

A gyártó szerint ezt a géposztályt a következő húsz évben vagy 900 példányban igényli a piac, és ha ebből egy részt természetesen a konkurencia szakít le, a korábbi Antonov-üzemeltetők felől komoly lehet az érdeklődés például azon az ázsiai régióban, ahol a kínaiak a maguk továbbfejlesztését, az MA60-ast promoválják, eddig nem annyira átütő sikerrel, ráadásul a polgári légiforgalomban a típust már elég sok baleset érte.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!