Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, az Automotive Hungary 2017 kiállítás megnyitóján kihangsúlyozta, hogy a járműipar fejlesztése szerteágazó feladat, egyszerre érinti a gyártókat, a beszállítókat, az energetikai szektort, a kutatási és fejlesztési ágazatot, valamint a kormányt és az önkormányzatokat. Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy mások előtt járjon ezen a téren, de aki nem reagál elég gyorsan a változó körülményekre, lemarad az autóipar világméretű versenyében. A kormány 2020-ig hárommilliárd eurót költ kutatási és fejlesztési innovációs területekre, az összeg jelentős része a járműipart fogja segíti. A kormány emellett támogatja a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalatokat és segíteni kívánja az innovációvezérelt termelést, a termelékenység és a hatékonyság javítását. Az iparfejlesztés érdekében hozott intézkedések közül megemlítette többek között a kiemelt járműipari központok kijelölésést és a duális képzés bevezetését a szakképzésben. Utóbbit a felsőoktatásra is ki kell terjeszteni. Az autóipar a magyar kivitel húsz százalékát adja, csaknem százhetvenezer embernek ad munkát, kibocsátása tavaly elérte a huszonötmilliárd eurót. A következő évek kihívásai közül a legjelentősebbnek az 5G technológiák, valamint az elektromobilitás terjesztését nevezte, és megjegyezte, hogy a zalaegerszegi tesztpályát össze kell kötni az M7-es autópályával. Magyarország részt kíván venni a hálózatba kapcsolt autók fejlesztésében, az önvezető járművek fejlesztésében pedig a világ élvonalában szeretne szavai szerint maradni.

A budapesti Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakgimnázium diákjai az iskola standjánál az Automotive Hungary 2017 kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban (fotó: Mohai Balázs/MTI)

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a regionális együttműködések iránt az ipar digitális átalakításában. Az újraiparosítási programnak köszönhetően Magyarország a térség más orszgaival együtt az európai növekedés motorjává válhat. A kormány idén és jövőre tizenhétmilliárd forinttal segíti a magyar kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. Arra számítanak, hogy a járműipar teljesítménye és a befektetések is tovább bővülhetnek a következő években Magyarországon.

A visegrádi országok panelbeszélgetésén Vladimír Bartl, Csehország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának miniszterhelyettese kijelentette, hogy a térség országainak helyzete az autóipar terén igen hasonló: erősen a kapcsolódnak a német nagyvállalatokhoz, kis- és középvállalkozásaik általában beszállítóként kapcsolódnak a termelésbe. Jerzy Kwiecinski, Lengyelország Fejlesztési Minisztériumának államtitkára fölhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb elektromos járművet nem az európai és amerikai piacokon értékesítik, hanem a Távol-Keleten és Indiában, így a gyártóknak az ottani piacokon is érdemes versenyezniük. Rastislav Chovanec, Szlovákia Gzadasági Minisztériumának államtitkára pedig kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kis- és középvállalkozások megértsék az új technológiák jelentőségét és lépést tartsanak a globális fejlődéssel.

Ganczer Gábor, a rendezvénynek otthont adó Hungexpo Zrt. vezérigazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák átalakítják az egész autóipart, megváltoznak az utazási szokások, a közlekedés és a városkép. A változások végeredménye beláthatatlan, hiszen az előrejelzések az elmúlt száz évben sokszor hibáztak: a jóslatokkal ellentétben nincs például gőz- vagy atommeghajtású autó, de az új korszak már biztosan elkezdődött. Az autóipari forradalom ráadásul körülöttünk - például Esztergomban, Győrben, Kecskeméten, Szentgotthárdon és sok más magyar városban - is zajlik, a belföldi termelést az autóipar húzza.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!