Autópálya Boszniában, török segítséggel

Törökország hárommilliárd eurót biztosít a Szarajevót és Belgrádot összekötő autópálya kiépítésére, a pályázatot a nyáron írják ki – jelentette ki Bakir Izetbegovic, a boszniai államelnökség bosnyák tagja vasárnap, miután tárgyalást folytatott Erdogan török elnökkel. A beruházás becslések szerint 1,8 milliárd euróba kerülne.

A 250 kilométer hosszú autópálya nyomvonalát még nem határozták meg, mert a boszniai szerbek és bosnyákok között nincsen erről egyetértés. A duális állam szerb adminisztrációja a Višegradon át vezető nyomvonalat támogatja, bosnyák részről Tuzlán át szeretnék építeni az utat, melyet Bosznia-Hercegovina a török Exim Banktól felvett hitelből finanszírozna. Ez érthető is, hiszen a Szarajevóból Tuzlán át Belgrád felé vezető nyomvonal hosszában tárja fel a daytoni megállapodás szerint létrejött bosnyák szövetségi államot, és csak nagyon kis hosszban vág át a Boszniai Szerb Köztársaságon. Ennek a változatnak a nagy előnye, hogy Szarajevó és Zenica között már megépült az autópálya, innen még mintegy 150 kilométert kellene építeni a szerb határig, ahonnan szintén nagyon közel van a meglévő Belgrád–Zágráb közötti autópálya csatlakozási pontja.

A másik, a boszniai szerbek által szorgalmazott višegradi nyomvonalnál viszont megfordulnak az arányok, az építendő autópályának viszonylag kis hatása lesz a boszniai magterületekre, inkább a keleti perifériát érinti. Nem lehet ennél a nyomvonalproblémánál eltekinteni a Magyarországot is érintő párhuzamtól, azaz a Budapest és Bukarest közötti autópálya Észak-, vagy Dél-erdélyi nyomvonalától. Az is jól látszik, hogy a nemzetiségi és területi viták képesek teljesen hamis útra terelni egy tisztán közlekedésszakmai kérdést, nevezetesen a két pont közötti leghatékonyabb összeköttetést.

A bosnyák autópálya ügye egyben török belpolitikai ügy is. A török elnök a júniusi török választás miatt kampányol Boszniában az ott élő török állampolgárok között. Törökország intenzíven igyekszik növelni befolyását a Balkánon, különösen a jelentős muszlim népességgel rendelkező térségekben Macedóniától Albánián és a Szandzsákon át Boszniáig. Az autópálya építésével egy réges régi történet íródik újra – más formában: a Drina felett épített kőhíd életét a szerb író, Ivo Andrić szép regényben dolgozta fel. Ez volt az egyik legelső török infrastrukturális beruházás a mai Bosznia-Hercegovina területén, a történet szerves folytatása lenne, ha az autópálya a kőhíd szomszédságában, Višegradnál haladna át a Drina felett.

* * *