Az elemzés szerint a bérlők ezen megtakarítások egy részét a magasabb bérleti díjakra fordítják, különösen a foghíjbeépített nagyvárosi helyszíneken, amelyek jóval nagyobb hatékonyságjavulást tesznek lehetővé. A tanulmány aláhúzza a logisztikai ingatlanok bérleti díja jelenleg a legalacsonyabb költségtényező az ellátási láncokra jellemző fontosabb költségkategóriákon belül; az ellátási lánc összköltségének kevesebb mint öt százalékát teszi ki. A logisztikai ingatlanok bérlői a bérleti díjakra fordított minden egyes dollár mellett további 5–7 dollárt fordítanak a munkaerővel kapcsolatos költségekre, 10 dollárt pedig szállításra.

Az alternatív üzemanyag-forrásokba és az önvezető járművekbe történő beruházások hosszú távon előreláthatólag a szállítási költségek jelentős csökkenését eredményezik, míg az automatizálás/robotika fejlesztését célzó befektetések drasztikusan csökkentik a munkaerő költségeit. Az ellátási lánccal kapcsolatos költségek jelenlegi megoszlását figyelembe véve az ezeken a területeken elért hatékonyságjavulás jelentős hatásokkal jár majd: a szállítási és munkaerő-költségek terén elért minden egy százaléknyi megtakarítás a logisztikai ingatlanok után fizetendő bérleti díj 15–20 százalékának felel meg.

Az így keletkező haszon egy része pedig minden valószínűség szerint a bérleti díjak emelkedésében ölt majd testet. Az összehangolt kereskedelemre (Synchronized Commerce) való átállás és a kényelem, az azonnali kiszolgálás és a széles termékválaszték növekvő fontossága miatt a kereskedelemmel és az ellátási lánccal kapcsolatos tevékenységek egyre összetettebbé válnak; a megfelelő helyszíneken lévő logisztikai ingatlanok segítenek az így kialakult komplex helyzet kezelésében.

Az e-kereskedelemre jellemző ellátási láncok bővülésével és a kereskedelmi lábnyom zsugorodásával párhuzamosan változóban vannak a kereskedelmi modellek is. A kereskedők az ellátási láncokra többé már nem költségközpontként, hanem versenyelőnyt jelentő eszközként tekintenek, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek az adottságnak. Az ellátási láncok szempontjából ez annyit jelent, hogy a kereskedők kevesebbet költenek az üzletekre, és többet a logisztikai ingatlanokra – különösen a nagy népességközpontokban és azok szomszédságában.

A jelentős piacokon a logisztikai bérleti díjak körülbelül másfélszer, kétszer (vagy még ennél is) magasabbak, mint az ellátási láncokhoz tartozó közeli vagy szomszédos piacokon, mint például Varsóban és a vele szomszédos Błonie piacán. A bérleti díjak a 120 kilométeres (1-2 órás vezetéssel megközelíthető) távolságban található piacokon szintén jelentős különbségeket mutatnak. A Prologis Research a bérleti díjakat alpiacok és a városközponttól mért távolság alapján csoportosította a világ hét legnagyobb logisztikai ingatlan- és fogyasztási piacán, és úgy találtuk, hogy a foghíjbeépített és nagyvárosi helyszíneken a bérleti díj két-háromszorosa a távolabb fekvő helyszínekének.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!