Werner von Siemens 1879-ben Berlinben mutatta be elektromos kisvasútját, az ezt követő évtized világszerte a kísérletezésről szólt. A német főváros után Ausztriában, Angliában és az Egyesült Államokban helyeztek üzembe kísérleti, rövid távolságon futó villamosvasutakat, a városok közlekedését azonban ekkor még a ló- és a gőzvontatású vaspályák határozták meg. Budapesten (azaz ha az alapítás évét nézzük, Pest-Budán) 1866. július 30. óta kocogtak a derék négylábúak által vontatott kis kocsik. Mondani se kell, hogy a lóvasút további fejlődésének pontosan a vonóerő korlátozottsága szabott gátat, idehaza egy- és kétfogatú kocsik üzemeltek, pótkocsiról, hosszabb szerelvényről szó sem lehetett.

A nagykörúti villamos és kis kocsiszínje a Nyugati pályaudvar előtt<br>(a képek forrása: Kubinszky–Lovász–Villányi: Régi magyar villamosok)

Balázs Mór – aki az 1880-as évek elején már megtervezte Budapest gőz- és villamos vontatású közúti vasúti hálózatát – Berlinben járva a feltaláló Siemens cégét (Siemens&Halske) kérte fel az első budapesti villamosvasút megépítésére. A főváros főbb sugárirányú útvonalain 1887-re már kiépültek a lóvasúti vonalak, így a próbavasút sínpárjának lefektetésére a Nagykörutat választották.

Az 1000 milliméter nyomtávú, alsóvezetékes (később ez budapesti rendszer néven híresült el a világban) villamospálya a Nyugati pályaudvar előtti kis áramfejlesztőtől és kocsiszíntől a Király utcáig futott, megállói a Szondi utcánál és az Oktogonnál – az Andrássy út északi és déli oldalán is – voltak. A két motor- és egy pótkocsit szintén a Siemens&Halske hozta Budapestre, az 1883-as bécsi világkiállításon ezek a járművek már üzemeltek.

Az Oktogonnál, az északi megállóban

A nagykörúti próbavillamos sikerén felbuzdulva alapította meg Balázs Mór a BVV-t (Budapesti Városi Vasút), amely 1889-ben helyezte üzembe első, immár normál nyomtávú vonalait: július 30-án a Köztemető út (mai Orczy tér)–Stáció (Baross) utca–Egyetem tér, szeptember 10-én az Akadémia–Dunapart–Podmaniczky utca–Aréna (Dózsa György) út viszonylatokat. 1890. március 6-án a nagykörúti vonalat is normál nyomtávúra építették át, a kocsik – szintén átépítve – 1911-ig, illetve 1923-ig közlekedtek még a budapesti vonalakon.

A budapesti villamosközlekedés 2012-ben lesz egy és negyed évszázados, ebből az alkalomból a BKV Zrt. külön ünnepségeket tervez.