Az SNCF vezető nélküli vonatokkal kísérletezne

A francia vasútipar és az SNCF igényei egymásra találtak az önvezető vonatok fejlesztésének tárgyában. Franciaország különben is jó terep ehhez, hiszen a világ egyik első automata metróvonala Párizsban létesült. Miért ne lehetne ezt eggyel nagyobb léptékben is megvalósítani? – suhant át a francia vasúttársaság vezetőinek fején a gondolat. Az ipari partnerek és a vasútvállalat célja az, hogy 2023-ban kéznél legyen az a technológia, melynek alapján először a regionális és tehervonatok vezető nélkül közlekedhetnének.

Az SNCF elnöke, Guillaume Pepy szerint most nyilvánvalóan az önvezető vonatok jelentik a vasúti fejlesztések jövőjét. Ha a kísérletek sikerrel járnak, 2025-től az önvezető vonatok a vasúti mindennapokhoz tartozhatnak majd, legyen szó teher- vagy személyszállításról és a nagysebességű vasútról. Az állam, a vasútvállalat és az ipar összességében 57 millió eurót szeretne pumpálni ebbe a fejlesztésbe.

Az SNCF célja az, hogy az önvezető vonatok elsősorban a ma kapacitáshiányosnak mutatkozó vasútvonalakon legyenek bevethetők, mert így azok áteresztőképessége még növelhető. Előzetes számítások szerint az adott vasútvonalakon ezzel a technológiával még 30 százalékkal több vonat közlekedtethető le. Ennek kulcsa az azonos sebesség, melynek hatására a közlekedés lefolyása egyenletesebb lesz, nő a vonatok pontossága, és az állandó fékezések és gyorsítások elmaradása miatt csökken az energiaigény is.

Pepy elképzeléseiből arra lehet következtetni, hogy az első lépés a már meglévő, technológiailag kipróbált elemek kombinálása lenne – ezek az elemek az autóiparból, vagy az automata metróüzemekből már ma, bátran átvehetők, nem kell tehát teljesen új vasúti járműveket fejleszteni, amely a folyamatot nagyon megdrágítaná. Az önvezető regionális vonatok bázisa lehetne akár egy meglévő Bombardier-gyártmány, melyet a más gyártóktól származó önvezetési technológiával szerelnének fel.

Az autonóm tehervonat fejlesztésében az Alstomnak szánják a főszerepet, a vállalat pozícióját erősíti, hogy jövőre a Siemens vasúti fejlesztési üzletágával való egyesülése is várható. De feladatot kaphat a német autóipari beszállító, a Bosch is, és számtalan, a robotikával és a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalkozás is.

Az SNCF zászlóhajói, a TGV-k egyelőre érintetlenek maradnának az autonómiai törekvésektől, de a gyorsítást és a lassítást automatizálni szeretnék, tehát a mozdonyvezető feladata itt csak a menet közben jelentkező akadályok észlelése és elhárítása lenne.

A közforgalmú vasút és a már számos helyen meglévő és működő automata vasutak között a különbség ott rejlik, hogy a szigetüzemű, egyfajta feladatot ellátó rendszerekkel ellentétben a nagyvasút rengeteg más, a fejlettség és az összetettség különböző szintjeit képviselő vasúti rendszerrel kapcsolódik, nem egy zárt világ, ráadásul a külső hatásoknak való kitettsége is nagyobb. A nagyvasúti kísérletezés egyelőre odáig jutott, hogy Hamburgban 2021-ben elindulhat az első vezető nélküli S-Bahn-szerelvény, azonkívül van a DC Cargónál néhány automatizált prototípus-tolatómozdony, de ezek szériapéldánya is csak 2021-ben lesz készen.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!