Az elmúlt hónapokban sokszor írt a nemzetközi sajtó a földkerekség leghosszabb légi útvonalairól, ahogy az egyre komolyabb hatótávolságú gépek forgalomba állnak, a Lutonban működő OAG, az egyik vezető légiközlekedés-elemző cég pedig nyilvánosságra hozta a legforgalmasabb légi útvonalak toplistáját. Eszerint a legfrekventáltabb nemzetközi várospár Kuala Lumpur és Szingapúr, a februárban zárt egy éves időszak alatt 30 ezer 500 járat repült köztük, a legtöbbet, a járatok egynegyedét a térség vezető diszkont cégcsaládja, az Air Asia repülte.

Ezt követi a Hongkong és Tajpej közötti vonal 28 ezer 887 járattal, ezt a hongkongi Cathay Pacific dominálja, 45 százalékkal. A harmadik várospár is ázsiai, Dzsakarta–Szingapúr, a vezető társaság itt a SIA 31 százalékkal, a járatok száma összesen 27 ezer 304. Ugyancsak Hongkong a negyedik helyezett Sanghajjal párban, a csaknem 22 ezer repülés 42 százalékát a Cathay Dragon teljesítette.

Szingapúr-Changi, és egy induló Air Asia-járat

A listán a továbbiakban a Dzsakarta–Kuala Lumpur majd a Szöul–Oszaka, hetedikként pedig a Hongkong–Szöul vonal szerepel, és csak a nyolcadik az első Ázsián kívüli reptérpár: a tizenkét hónap alatt csaknem 17 ezer járat repült New York La Guardia és Torontó között, többségében az Air Canada gépeivel. Kilencedik a Dubaj–Kuvaitváros közti forgalom, főképp az Emirates dominanciájával, majd a listán a következő négy ismét ázsiai várospár, Hongkong–Szingapúr, Bangkok–Szingapúr, Bangkok–Hongkong, és Hongkong–Peking.

Oszaka és Tajpej után következik a nemzetközi vonalak sorában az első kontinensek közötti vonal, New York JFK–London Heathrow, majd Oszaka és Sanghaj, illetve Szöul–Tokió után az első Európán belüli, London Heathrow és Amszterdam. A forgalom a KLM és a British között oszlik meg elsősorban. Majd a húszas listát megint egy torontói vonal zárja, a kanadai nagyváros és Chicago között.

Heathrow: a vezető európai desztinációk egyike

Az ázsiai, pontosabban az Ázsián belüli légiközlekedés fölénye több, mint egyértelmű, az első húsz vonal közül tizennéggyel. A legforgalmasabbak fele két órán belül megrepülhető, a második helyezett Hongkong–Tajpej csak kevéssel több, mint 800 kilométer. Ami a légitársaságok jelenlétét illeti, az ázsiai sikerjáratok körében nagyobb a konkurenciaharc, több az utasokért vetélkedő légicég is, mint Észak-Amerikában és Európában. Mint látható, az OAG toplistája a járatok számát veszi alapul, ha az utasszámot nézzük, akkor az élboly másképp alakul, a második helyezett Hongkong–Tajvan repüléseket egy év alatt hat és fél milliónyian, míg a lista élén szereplő Szingapúr–Kuala Lumpur járatokat „csak” négymilliónyian vették igénybe.

Ugyancsak némiképp árnyalja a képet, hogy az OAG csakis a sugárhajtású utasszállítókkal repült és csakis a nemzetközi járatokat számolta, a turbopropok járatai és utasai nincsenek jelen ebben a statisztikai összeállításban. Márpedig ha ezeket is beleszámolnánk, akkor másképp alakulna a toplista, ezt maga az OAG is elismeri: például mind Kína, mind az Egyesült Államok egyes belső járatai bekerültek volna az élbolyba. A listavezetők közül Szingapúr, Tajpej, Dubaj és Amszterdam pedig, városállam vagy kis ország fővárosa lévén, nem vagy kevéssé tud felmutatni határokon belüli vonalakat.

A listán csak jetekkel repült vonalak számítanak

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!