Az 1975-ös Budapesti Nemzetközi Vásáron elsősorban a speciális célra kialakított Ikarusok domináltak. A vásáron való részvétel előtt, a kőbányai vásárváros területére tartó buszok összeálltak egy közös fotó kedvéért a Hősök terén.

1975 hazai buszos újdonságai a Hősök terén. Kattintva nagyobb méretben is megtekinthető

A legbiztonságosabb Ikarusnak tartották az IK 270-es típust. Az emelt szintű biztonsági luxus autóbusz néven futó típus jellemzői voltak a markáns lökhárítón kívül a bukókeretként működő ablakoszlopok, az ülésenkénti biztonsági öv, valamint a süllyesztett vezetőfülke. Utóbbitól a tervezők a buszvezető többi autóssal szembeni fölényességét kívánták csökkenteni. A jellegzetes formájú autóbusz sorozatgyártása végül nem történt meg.

Az Ikarus 270-es a Felvonulási téren

A kommersz igények kielégítése mellett az Ikarusnak mindig jutott ideje és energiája az egyedi, különleges igények kielégítésére is. Ennek keretében készültek látásvizsgáló, röntgen, illetve járműszállító autóbuszok is a gyárban. A hazai motorsport egyik legkiemelkedőbb alakja volt a motorversenyző Drapál János, az ő motorjainak a szállítására építette az Ikarus a speciális 256-ost. Akkoriban jószerivel mikrobuszokkal, személykocsikkal jártak a versenyzők a helyszínekre, így érthető, hogy milyen jelentőséggel bírt ez a különleges jármű.

A motorszállító 256-os a BNV-n

A hetvenes évek közepére már fellendült a 200-as család gyártása, így a speciális igényű piacok számára kezdték el a népszerű buszokat átalakítani az Ikarusban. Az Ikarus 260-asok forró égövi országok számára kifejlesztett változatában a megfelelő levegőáramlásról a hatalmas nyitható ablakok, az árnyékosabb utastérről pedig a lejjebb hozott tetővonal gondoskodott.

Trópusi kivitelű Ikarus 260-as a Széchenyi fürdő előtt

Az 1975-ös BNV idejére már a 256-os buszok sorozatgyártása is folyamatban volt, amikor újdonságként az Ikarus bemutatta a típus tárgyalóbusz változatát, a 256SL-t. A 14 forgatható fotellel felszerelt, légkondicionált jármű volt az első Ikarus tárgyaló busz, amit aztán jó néhány társa követett, Közel-kelet volt az egyik legnagyobb felvevőpiaca az ilyen kialakítású buszoknak.

A tárgyalóbusz kialakítású Ikarus 256-os Tác mellett

Szintén a vásárra készült el az alacsonyabb komfortfokozatú Ikarus 255-ösök gyerekszállító változata. Az elsősorban óvodások szállítására kialakított járműben 3+4-es üléselrendezésben helyezték el a kis székeket. Az 1975-ben bemutatott járművet pár évvel ezelőtt selejtezte a Magyar Rádió óvodája.

A gyerekszállító 255-ös a Vidámparknál

A midibuszok fejlesztése mellett igény mutatkozott a 9,5 méter hosszú buszokra is, ezért mutatták be a Saviem motoros Ikarus 222-est, amiből rögtön egy háromajtós és egy kétajtós példány is készült, de a típust végül sorozatgyártották.

A háromajtós 222-est sokáig az Alba Volán használta, jelenleg egy magángyűjtő tulajdonában van

Az Ikarus 211-esek magasabb komfortfokozatú változatának szánták a 212-es midibuszt, amelyet elsősorban nyugat-európai üzemeltetőknek ajánlottak. A BNV-n bemutatott első példány még Saviem motorral készült, ettől eltekintve nem sokban különbözött a 211-estől. A sorozatgyártott változatban már korszerű MAN motort, és tengelyeket, valamint ragasztott üvegezést, és dupla fényszórókat alkalmaztak. Érdekesség, hogy a prototípus elnyerte az 1975-ös BNV Nagydíjat.

Az Ikarus 212-es prototípusa még leginkább a 211-esre hasonlított

Az élhajlított buszok kategóriájának egyik képviselője az 1975-ben debütált 553-as midibusz. A közel-keletre Saviem, a Csehszlovák piacra pedig Avia főegységekre épült változatban készült, idehaza szinte teljesen ismertetlen volt a típus, jószerivel csak az északi szomszédunktól hazahozott, raktárnak, lángososnak átalakított példányokkal találkozhatunk.

Irak számára készült Ikarus 553-as a BNV területén<br>(a felvételek a szerző gyüjteményéből származnak)