Megszületett az előzetes jelentés: most már tudjuk, mi történt a Kirgizisztánban lezuhant Boeing 747-es teherszállítóval, azt viszont a vizsgálat a későbbiekben kell, hogy kiderítse, mik voltak az okai a balesetnek.

Az Államközi Légügyi Bizottság rövid közleménye szerint a helyszínen lezárultak a kutatások, amelyek az amerikai NTSB és a török balesetkivizsgáló bizottság részvételével történtek, a gép pontos pozícióját és a roncsok elhelyezkedését pilótanélküli drón segítségével határozták meg. A kirgiz hatóság bevonásával végrehajtottak egy ellenőrző repülést, amelyen a repülőtér ILS-ét, műszeres leszállító rendszerét tesztelték. A pilótafülke hangrögzítője (CVR) anyagának, a személyzet kommunikációjának átírása még zajlik: a korábbi közlemény egyébként úgy fogalmazott, hogy az adatokat és a hanganyagot sikerült az amúgy erősen károsodott rögzítőkből kinyerni.

(fotók: MAK)

Ami a vizsgálatot irányító Szövetségi Polgári Légügyi Hatóság, a Roszaviacija bizottságának előzetes jelentését illeti: eszerint a gép CAT.II. ILS megközelítést végzett sötétben és rossz időjárási körülmények között, a szél 060 fokról két csomó volt, a 26-os futópálya teljes hosszában a látástávolság 100 méter, a küszöbénél a futópálya menti látástávolság (RVR) 400, a pálya közepénél 350, a túlsó küszöbnél 400 méter, a függőleges látás 50 méter volt.

Az eddigi információk szerint, folytatódik az előzetes jelentés, a gép a 26-os küszöböt a megköveteltnél „jelentősen magasabban” repülte át, majd süllyedés közben végig a pálya teljes hosszában (4200 méter) a levegőben volt, és 900 méterrel a pálya után ért földet, ütközött a repülőtér betonkerítésével és a pályától ezer méterre lévő település házaival. Vagyis most már teljesen biztos, hogy a személyzet nem próbálkozott átstartolással.

A gép kapitánya 59 éves volt, 10 ezer 821 órát repült, ebből a típuson gépparancsnokként 833 órát.

A Roszaviacija az előzetes jelentés végén megfogalmaz néhány ajánlást is, az első szerint a repülőszemélyzetek figyelmét fel kell hívni az összes paraméter figyelemmel kísérésére, úgymint távolság, magasság, és a gép függőleges mozgása, akkor is, ha a gép CAT II/III ILS megközelítést végez. Ugyancsak javasolja az előzetes jelentés a repülőszemélyzeteknek az átstartolás végrehajtását, ha az elhatározási magasság elérésekor nincsenek meg a megkövetelt vizuális referenciák. A légiforgalmi irányítóknak, ha technikailag lehetséges, figyelmeztetniük kell a személyzetet arra, ha a gép jelentősen eltér a megközelítési pályától, és külön pontban ajánlja az előzetes jelentés, különösen a kirgiz légiirányításnak, hogy „a várt megközelítési pályától való jelentős eltérés esetében figyelmeztessék a személyzetet, amikor rossz látási körülményeknek megfelelő eljárásokat repülnek”.

Szüle Zsolt 747-es kapitány mindehhez a Facebook egyik csoportjában többek közt azt teszi hozzá, hogy ezek szerint „a gép magasan és gyorsan jött be az eljáráshoz”. A megközelítés megkezdéséhez nem voltak megfelelő magasságon ahhoz, hogy az automatikus leszállás kivitelezhető legyen, márpedig ilyen körülmények között „a leszállás csak automatikus üzemmódban lehetséges”. Át kellett volna startolni, mint ahogy a megközelítés során a külső marker átrepülésekor is észlelniük kellett volna, hogy „nem stimmel a magasság”, itt is át kellett volna startolni, a navigációs képernyő segítségével is észlelni kellett volna, hogy a pálya elején túl magasan vannak, itt is át kellett volna startolni, ugyancsak „automatikus átstartolásba kell kezdeni” akkor, ha az elhatározási magasság elérésekor nem látszódnak a pályafények. Vagyis a kapitány összesen öt olyan pontot jelöl meg a megközelítési folyamatban, amikor a s747-es kapitányának az átstartolás és az újabb megközelítés mellett kellett volna döntenie.

Egy korábbi nyilatkozat szerint a baleset okait is tisztázó végleges jelentés 4–6 hónap múlva láthat napvilágot.

Ami még a baleset történetéhez sajnos hozzátartozik: egyes jelentések szerint a becsapódás után nem sokkal megkezdődött a fosztogatás is, a gép rakterében lévő és épen maradt áruféleségek összeszedése, még mielőtt a mentőalakulatok a helyszínre értek volna. De olyan árukról is szó van állítólag, cigarettáról, mobilokról, egyéb elektronikai cikkekről, amelyek az ügyet vizsgáló kirgiz parlamenti bizottság alelnöke szerint „gyanúsak”, nem biztos, hogy a hivatalos rakományhoz tartoztak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!Mentés