– Ez a vasútvonal lesz az egyik szakasza annak a Görögországból induló tranzitútvonalnak, amely Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európa felé halad majd – ismertette a részleteket a kormányfő.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint a kínai hitelből megvalósuló Budapest–Belgrád gyorsvasút Macedónia és Görögország felé történő meghosszabbításával kiépülhetne a Kína és Kelet-Közép-Európát összekötő expresszvonal gerince.

Ezzel kapcsolatban Li Ko-csiang kínai kormányfő kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy két éven belül megépüljön a vasútvonal. Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályán a vonatok menetideje a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.

Ez a vasút jelentős lökést adhatna a mellette fekvő országok logisztikájának, illetve megkönnyítené az emberek, a tőke és az áruk mozgását. – A KKE-országoknak kiváló kikötői és autópályái vannak, ha ezeket összekötnénk, létrejöhetne az a szárazföldi-tengeri expresszvonal Kína és Európa között, amellyel alacsonyabb költségeket tudnánk biztosítani – részletezte.

Kishegyes (Mali Idos) megálló napjainkban. Ennél csak szebb, jobb lehet, idővel (fotó: T. Hámori Ferenc)

Li Ko-csiang azt is elmondta, hogy hárommilliárd dolláros beruházási alapot hoz létre Kína Kelet-Közép-Európa országainak amellett a 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeret mellett, amelyről a tavalyi bukaresti KKE-Kína csúcstalálkozón egyeztek meg. A kínai kormányfő kiemelte, hogy országa a kelet- és közép-európai államokkal elsősorban az infrastrukturális projektek kidolgozásában és a pénzügyi együttműködések megerősítésében érdekelt. A térség országait arra szólította fel, hogy az elkövetkező öt évben törekedjenek forgalmuk megduplázására a Kínával folytatott kereskedelmükben.

Így írtunk korábban a Budapest–Belgrád vasútvonal lehetséges kínai fejlesztéséről

Fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal
Belgrádi expressz vagy V0?
Indulhat a belgrádi expressz
Ehhez is ért: Szijjártó a Budapest–Belgrád vasútvonalról tárgyalt
Kína ebben is segít(ene): megújulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal

Reményét fejezte ki, hogy Kína és a térség közötti kereskedelem az idén először túllépi a 60 milliárd dollárt. Kifejtette azt is, hogy országa és az érintett 16 kelet- és közép-európai állam üzleti tanácsot hoz létre. Elmondta, a tavaly 10 milliárd dolláros hitelkeretből már csak 1,7 milliárd dollár maradt, de további eszközöket tesznek elérhetővé a KKE-országok számára. Li Ko-csiang tervei szerint Kína több vállalatot is nyithat a közeljövőben a térség országaiban, így új munkahelyeket is teremthet.

A csúcstalálkozón Kína, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke, valamint Lengyelország és Horvátország miniszterelnök-helyettese vett részt.

A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytatott kedden, amelyeket szerdán folytat. Kína, Szerbia, Macedónia és Magyarország kormányfői emellett négyoldalú megbeszélésen vesznek részt, amelynek a témája az „új szállítási folyosó” lesz. A megbeszélés után írják alá a magyar–szerb vasúti hálózat kiépítéséről szóló szándéknyilatkozatokat.

Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Milo Djukanovic montenegói kormányfővel is. A magyar kormányfő ismét támogatásáról biztosította Montenegró euroatlanti integrációját. Orbán Viktor kifejtette: Magyarország álláspontja szerint Montenegró készen áll a NATO-csatlakozásra. A két kormányfő üdvözölte a podgoricai magyar kereskedőház megnyitását, amitől a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedését várják.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!