Bugatti csodagépe: majdnem sikeres szűzfelszállás...

iho   ·   2015.08.22. 16:15
cim

Mintegy tíz napja közöltünk ismertetőt a harmincas években épült rendkívüli konstrukcióról, az álomautókat készítő olasz Ettore Bugatti és zseniális belga tervező, Louis de Monge gépéről, amely a háború kitörése miatt sosem repülhetett, viszont amelynek repülőképes replikáját lelkes amerikaiak Oklahomában most megépítették, és a „Kék Álom” Tulsa környékén egy kis repülőtéren túljutott a gurulópróbákon.

A gyönyörű gép ráfordul a hosszú pályára

Megtörtént a szűzfelszállás is, azonban nem bonyodalmak nélkül. Mint előző cikkünkben megírtuk, a Bugatti 100P a mai világban is különlegesnek számít, eleve szokatlan a felépítése: két motor a pilótakabin mögött, a kabinban előre vezetett tengelyekkel meghajtott két ellenforgó légcsavar, előre nyilazott szárnyak, Y-vezérsík. Mivel a gép repülési tulajdonságairól semmiféle tapasztalat nem létezik, a replika építését vezető egykori amerikai vadászpilóta, az egyébként berepülő képesítéssel is rendelkező Scotty Wilson úgy tervezte, hogy az első felszállás csak egy rövid repülés lesz a pálya fölött, majd egyenesből történik a leszállás, a gép legelemibb repülési tulajdonságainak tisztázása után.

A reptér a négy kilométeres betonnal

Ehhez egy megfelelően hosszú pályát választott ki: a csapat internetes beszámolója nem említi, de az egyik hozzászóló szerint a helyszín a Clinton-Sherman repülőtér illetve légibázis volt, amelynek betonja valóban több mint négy kilométeres. A csapat beszámolója szerint a gyönyörű kék gép 80 százalékos gázadás mellett 90 csomónál szépen el is jött a betonról, és Wilson a rövid repülés során lepróbálhatta, hogy a kormányok működnek és a motorok reagálnak a gázadásra-átvételre.

Sok évtized után először a levegőben a Bugatti 100P

Ezután következett az egyenesből való leszállás, de ekkor következtek a meglepetések is. Az első az volt, ami talán nem is volt igazán furcsa, hogy a gép nem akart „leülni” a betonra, hosszan siklott felette: mint ahogy azt később netes elemzők írták, annyira letisztultak a vonalai, annyira kicsi a légellenállása, hogy nehéz a földet éréshez csökkenteni a sebességét.

Kabinfotó repülés közben

A földet érés aztán persze megtörtént, méghozzá a pálya felénél, tehát még bőven lett volna hely kiguruláshoz, a gép megállításához. Azonban következett a második bonyodalom, a 100P jobboldali fékje nem működött, ezért a gép balra letért a betonról, és az elmúlt napok esőzései miatt fellazult füves részén orra állt. Szerencsére a pilótának nem esett baja, a gépnek viszont a csapat első beszámolója szerint megsérült az orrkúpja és a két ellenforgó légcsavarja. Nem tudni, hogy okozott-e az incidens további sérüléseket egyrészt a pilótafülke két oldalán előrevezetett tengelyeknél, illetve megrongálta-e esetleg magukat a hátul lévő motorokat is.

A sokak által a világ legelegánsabb gépének tartott Bugatti 100P első repülését a nem túl elegánsra sikerült leszállás ellenére rengetegen üdvözölték az amerikai pilótatársadalomban. És noha olvashatók némi bíráló hangok is egyrészt a pilóta, másrészt az első repülés koncepciója dolgában – vagyis hogy jobb lett volna talán később, de nem csak a pálya hosszában tervezni a próbát –, ugyanakkor többen mutatnak rá arra, hogy egy ennyire különleges konstrukció esetén érthető, ha az első repülés nem sikerül száz százalékosra.

Az orraállt gép és bizakodó pilótája

A kommentálók többsége örömmel fogadta, hogy a Kék Álom végre a levegőbe emelkedett, és nagyon remélik, hogy a sikeres berepülés után a nagyközönség is megismerkedhet ezzel a gyönyörű géppel, amely sokak várakozása szerint izgalmas partnere, sőt, sebességben versenytársa lesz majd a bemutatókon az olyan ász repülőknek, mint a Spitfire, a Mustang, vagy a Me-109-es.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek