Korábban a német vasút a saját vonatainak termelt csak energiát, most már egyéb ügyfeleknek is. Ki gondolta volna, hogy a Deutsche Bahn Németország ötödik legnagyobb áramszolgáltató vállalata? De ki és hogyan tudja használni a vasúti erőművekben megtermelt áramot?

Mert, hogy a vasút vonatokat üzemeltet, ez mindenkinek tiszta. Még az is, hogy autó- és kerékpár-bérbeadással foglalkozik. No, de az, hogy villamosenergiát is elad, ez teljesen új. Az új áramvásárlókat a DB a huszonöt százalékos Bahncarddal, bónuszpontokkal, és készpénzzel csalogatja magához.

Az új szolgáltatást úgy hívják, hogy DB Strom, és csak néhány napja, a DB Energie-üzletágon keresztül vásárolható meg. A leányvállalat jó húsz éve létezik, kezdetben csak annyi volt a feladata, hogy a vontatási energia a vezetékben, a dízelolaj a vasúti töltőállomásoknál és a vonatpótló buszok tartályaiban rendelkezésre álljon. Ezen túl két kisebb vízierőművet működtet Felső-Bajorországban. A vontatási energia jó hetven százaléka a rendszeren kívüli szén- és gázerőművekből érkezik, valamint a neckarwestheimi atomerőműből, ahonnan a vasút előre meghatározott teljesítményt vesz át. A maradék a villamosenergia-piacról származik.

2003 óta a DB Energie nemcsak vásárol, hanem el is ad áramot, főleg ipari fogyasztóknak – a beszerzett áram felét fogyasztja csak el a vasút. Ebben a szerepében a leányvállallat az ötödik legnagyobb eladó a német piacon. A magánfogyasztókkal eddig nem nagyon törődtek, de most ebben is fordulat ígérkezik: év végéig ötszámjegyű mennyiségben akar a DB Strom magánfogyasztókat, de számuk legfeljebb öt év alatt hatszámjegyűre emelkedne. A nekik eladott áramot szintén a piacról szereznék be. És hogy kiket céloznának meg? Természetesen leginkább az utasokat, akiknek a márka ismert és megbízható, ez különösen fontos egy olyan árampiacon, amelyen gyakran dőlnek be szolgáltatók.

A vasúti áramszolgáltató bevallottan nem akar olcsó szolgáltató lenni. Kifejezetten kerülnék az olyan trükköket, amely az első évben különböző kedvezményekkel sokakat magához csalogat, azután árat emel. Hosszútávú érdekközösségben gondolkoznak, ennek ellenére a vasúti áram már most olcsóbb, mint néhány más áramszolgáltatóé. Ellentétben a bónuszokkal: példaképpen, egy évente négyezer kilowattórát felhasználó család a vasútnál kénytelen megelégedni egy hatvanöt eurós utazási utalvánnyal, a legolcsóbb áramszolgáltatók viszont három-négyszáz eurós bónuszokkal csalogatnak, várostól függően. A nagyobb városokban az Immergrün a legolcsóbb, Köln kivételével, ahol az „E wie einfach″-nevű szolgáltató. Az áram ára maga viszont elég szűk határok között mozog csak.

A vasúti áram úgynevezett Ökotarifa, amely a szolgáltató garanciáját jelenti arra nézve, hogy az energia teljes egészében megújuló forrásból származik. Az ilyen szolgáltatások a nem megújulóaknál mindig valamivel drágábbak, de a vasúti ökotarifa azért az olcsóbbak között van. A cél, hogy tizenöt százalékkal az alapszolgáltatók árszínvonala alatt tudjon a DB Strom áramot kínálni, így a magánfelhasználók közel harmadának kínálhat a szolgáltatóváltás reális alternatívát.

A legnagyobb ökoszolgáltatókkal szemben a vasúti áram még valamivel drágább, de a vásárlók reménykedhetnek, hogy itt legalább kevésbé fognak a jövőben elszállni az árak. A kizárólag áramszolgáltatásból élő cégeknek ugyanis a csalogató bónuszok árát valahol ki is kell gazdálkodni, ehhez pedig egyetlen szolgáltatási terület áll rendelkezésükre. Ellenben a vasút a kiosztható utazási utalványokkal, kedvezményekkel olyan eszközrendszer birtokában van, amely neki nem biztos, hogy többletkiadást jelent. Egy megnyert áramvásárlónak kiosztott többlet-ingyenutazás, eggyel több utas egy vonaton a vasútnak lényegében nem kerül semmibe. Mindenesetre igen szűk az a mozgástér, amellyel játszani lehet, az áram árának körülbelül húsz százaléka. A többi nyolcvan százalék fix, törvényileg szabályozott hozzájárulás, díj, adó.

Persze, vannak, akik arra fordítják figyelmüket, energiájukat, hogy évente váltsanak áramszolgáltatót és így évente learassák az új belépőknek szóló kedvezményeket. Nekik talán nem a vasút az ideális áramszolgáltató.

A sok szép szám mellé néhány realista mondat: nem lehetünk benne biztosak, hogy az Ökostrom nem az ügyfelek átverése. Hiszen a különböző betáplálási helyekről érkező villamosenergia az egyetlen rendelkezésre álló elosztórendszerben szükségképpen egyetlen energiamasszává olvad össze. Kicsit több pénzt kasszírozni a lelkiismeretüket megnyugtatni igyekvő ügyfelektől pedig jó üzletnek mutatkozik. Magyarországon is van ilyen, a zöldáram állítólag csak vízierőművekből származik.

Hogy közlekedésről is írjunk: a közlekedési vállalatok több lábon állása sem új, de ezt többféleképpen lehet értelmezni. Ha a vasút az alapszolgáltatáson kívül még valamivel üzletel, az lehet jó és rossz jel is. Jó jel, ha az itt elért nyereséggel esetleg az alapszolgáltatás veszteségét ellensúlyozza és összességében kiegyensúlyozott, minőségi szolgáltatást tud nyújtani. Rossz jel viszont, ha a figyelem a jól jövedelmező üzletágra kerül át, az alapszolgáltatás pedig lassan, de biztosan mostohagyerekké válik. Lehet, hogy a DB-nél nem ez a helyzet, de valahogy nem szeretném, ha jönne egy levél a MÁVáramtól, hogy szeretnék, ha az ügyfelük lennék. Bónuszként pedig a MÁV-Favédnél kedvezményesen vásárolhatok faárut és a MÁV-szimfonikusok koncertjeit is olcsóbban látogathatom.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!