Csóró egyetemista alapította a legnagyobb futárcéget

A futárcég büszkén vallja magáról, hogy ők a világon a legnagyobbak ebben a műfajban, ehhez azonban hatalmas hálózatot kell fenntartaniuk. Magyarországon például 12 depót működtetnek, plusz Budapesten egy elosztóbázist, és a ferihegyi repülőtéren még egy kirendeltséget. Mivel a gyorspostai szolgáltatásoknál fontos az idő, ezért a cég depóit úgy helyezték el, hogy két órán belül a fővárosba lehessen juttatni a csomagokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a főközlekedési útvonalak mentén építették fel ezeket a bázisokat, a magyarországi úthálózat sajátosságai miatt ebből a Dunántúlon 4 van, a másik 8 pedig az alföldi régióban. A szállítási határidők tartása miatt a Dunától keletre kétszer annyi depóra van szükség, még akkor is, ha a küldemények mennyisége ezt önmagában nem indokolja. Hogy mennyi a valós csomagszám régiók szerint, azt nem tudtuk meg, de Tóth Ádám operációs igazgató szerint naponta összesen 8000 küldeményt továbbítanak. Ez nem csak a magyarországi küldeményeket jelenti, hanem a Romániába, Szerbiába és Szlovákia déli részére induló, vagy onnan érkező csomagokat is ők kezelik.

A budapesti regionális központból az európai központba szállítják őket a minden este induló DHL-repülőjárattal. A cég Lipcsében építette ki európai elosztóközpontját, miután a brüsszeli reptér egyre kevésbé tudta kielégíteni a cég igényeit. Némi EU-s és szászországi lobbizás után az évente alig kétmillió utast fogadó lipcsei reptér megépítette második pályáját, így a DHL gépeinek már nem okozott gondot a menetrend tartása. Így a lipcsei repülőtér (ami a valóságban Delitzsch településhez tartozik, a neve pedig Leipzig/Halle) azóta is a cég európai elosztóközpontja. A cégnek ezen kívül Hong Kongban és Cincinattiben van hasonló bázisa, a gazdasági változások miatt azonban nemsokára megnyílik a sanghaji depó is.

A cég hatalmasra nőtt 1969-es alapítása óta, pedig mosolyogtatóan kicsinek indult. Larry Hillblom joghallgató eleinte San Francisco és Honolulu között repkedett, a kontinensről az utolsó esti járattal indult, majd a szigetről az első reggelivel vissza is tért, a csomagokat eleinte a bőröndjében vitte. Kicsivel később rájött, hogy sokkal jobban jár, ha csak a szállítóleveleket viszi, tehát azok már a csomagok előtt megérkeznek Honoluluba, és így sokkal gyorsabban lehetett őket a célállomáson kezelni. Egy év múlva összeállt két barátjával, Adrien Dalsey-vel és Robert Lynn-nel, nevük kezdőbetűiből alakult ki a DHL név. Kevéske pénzüket összedobva vettek egy Plymouth Dustert, ezzel jártak a San Francisco-i öbölben az ügyfelekhez a csomagokért. A hawaii terjeszkedést a Knoll testvérek csatlakozása jelentette, az ő lakásuk volt a cég hawaii telephelye, illetve a futárok éjszakai szállása is. Természetesen a hatóságoknak hamar feltűnt, hogy egy csapat egyetemista boritékokkal repked folyamatosan, az FBI is nyomozott utánuk, de nem talált semmi törvénybe ütközőt.

A cég az amerikai fuvarozás mellett nagyon hamar rátalált a nemzetközi szállításra, ahol eleinte alig volt versenytársuk, a belföldi fuvarozásban viszont továbbra is jelentéktelenek maradtak. Hiába erőlködtek, a belföldi piacon veszteségesek voltak. Annyira, hogy 2009-ben fel is hagytak az Egyesült Államokon belüli szállítással, ezeket a feladatokat szerződéses partnereik végzik. Ilyenből pedig elég sok van. Időközben a céget felvásárolta a Deutsche Post, de ők maguk is számos kisebb-nagyobb légitársaságba vásárolták be magukat. A bájos kezdetek óta a vállalkozás profin vezetett céggé vált, a gazdasági és jogi keretek között jól eligazodó menedzsmenttel. Ennek köszönhető, hogy amikor kinőtték az 1985-ben a brüsszeli reptéren berendezett bázisukat, a menetrend tartása végett új székhely után néztek. Ugyan egy francia reptér is szóbajött, de a lipcsei DHL-légitársaság olyan jól muzsikált, hogy végül ide települtek át, miután az EU-val és Szászország tartomány kormányával sikeresen megállapodtak a reptér bővítéséről. A sikeres lobbizás és a kormányzati pénzből finanszírozott reptérbővítés azonban nem minden szempontból volt diadalmenet: a cég dolgozói egy napot át sztrájkoltak az áttelepülés ellen tiltakozva. A kormányzati pénz mellett a DHL 300 millió eurót tudott a reptéri bázis kiépítésére fordítani, ami elég szép összeg, különösen az első befektetéssel, a sportos kiskocsinak számító Plymouth Dusterrel összevetve.

A cég lipcsei bázisa a sztrájk ellenére stabilizálódott, a budapesti gép is ide érkezik minden este. Az IHO stábja végigkövette a csomagok útját, Vörös Attila fotógalériájában sok képpel mutatjuk be a cég működését.