Drónok, emberek, feladatok<br>2. Repülőgép vagy drón?

A Fővárosi Állat- és Növénykert háromdimenziós modelljének elkészítéséhez nem használtak lézerszkennert, de mérőszalagot sem. A felmérést az Interspect Kutatócsoport végezte, mérő fényképezőgépekkel. Először repülőgép fedélzetéről, IS4 kamerával fényképezték a területet, ez nem tartott hét percig sem. Később a módszert drónnal, egy nyolc légcsavaros helikopterrel is megismételték. Ezzel a módszerrel viszont hat, húszperces felszállással csupán az állatkert felét sikerült rögzíteni, mert a drónon csak kisméretű kalibrált fényképezőgép fér el, és alacsonyan is repül.

A mérőkamera olyan fényképezőgép rendszer, amely magas minőségű elemekből épül fel, az elrajzolása, torzítása minimális, de ezt a minimális hibát is javítják a kalibrációja során megalkotott képletek.

A három dimenziós modell úgy jön létre, mint ahogyan mi emberek 3D-ben látunk: két szemünk van, tehát térlátásunk is. A Molnár Zsolt és Bakó Gábor által tervezett mérőkameráknak is több objektívük van. Ez és a helyváltoztatás (a repülőgép haladása) teszi lehetővé a háromdimenziós leképzést. Az UAV (ember nélküli repülőeszköz) a mérőkamerát nem bírja felemelni, de a videóban látható sikeres kalibrált, átépített kézikamerás tesztek után elkezdték megépíteni drónra szerelhető kisméretű mérőkamerájukat is.  A felmérés folyamatát videók mutatják be repülőgépes és drónos esetben.

A háromdimenziós pontfelhőt lézerszkennerrel is elő lehetne állítani, de az Interspect csoport azért választotta a fotogrammetriai megoldást, nehogy megvakuljanak az állatok, vagy a látogatók, mivel a LiDAR-ral (lézerszkenner) szemben a fényképezés semmilyen jelet nem bocsát ki, így teljesen ártalmatlan.

A táj háromdimenziós leképzésének módszerét szemléltető videó a színes pontfelhő elkészítéséig ad betekintést a folyamat fontosabb elemeibe:

• Repülőgép és mérőkamera bemérése, alkalmassá tétele
• Előkészítés
• Légi felmérés
• Terepi geodéziai felmérés
• Fotogrammetriai feldolgozás

• Ortofotó online rendszerben
• Interaktív helyszíni információs monitoron
• Vektorgrafikus 3D térkép

Drónos háromdimenziós légi felmérés és egyéb alkalmazások tesztelését mutatja be a második videó:

A drónos repülés előre programozható, előre megtervezett útvonalat jár be a kopter, és ha meghibásodna, vagy elromlana az idő automatikusan visszatér a kiinduló pont fölé. A kísérletek során manuális (kézi vezérlésű) repülések is előfordultak, ilyenkor az egyik távirányító a koptert, a  másik a fényképezést vezérli, tehát két ember kell hozzá.

Előnyök:

• Olcsó szállítás
• Akár függőleges, akár vízszintes felmérési üzemmódban is alkalmazható (például falfelületek felméréséhez)
• Állítható kameratengely
• Előre programozott feladatvégzés
• Jelvesztés esetén automatikus visszatérés
• Élő kép is lehetséges

Hátrányok:

• Kis terület felmérése lehetséges hosszas előkészüléssel
• Nagy tartalékakkumulátor-igény
• Kis munkamagasság
• Nem bír el minden kameratípust, ezért hozzá kellett alakítani a fényképezőgépeket és mérőműszereket kellett tervezni és előállítani
• Magas beszerzési költségek

Arányok:
Repülőgépes felmérés: 150–800 kilométer/óra 1–30 ezer négyzetkilométer felmérése egy nap alatt
Drónos felmérés: Merev szárnyú esetén 0,1–5 négyzetkilométer, míg kopterek esetében 0,1–0,35 négyzetkilométer mérhető fel egy nap alatt (egy repülő eszközre és kezelőszemélyzetre számított reális lehetőségek)

Az Interspect Kutatócsoport online konferencia tesztsorozatában foglalkozott a repülőgép kontra UAV témakörrel, a fotogrammetriai hét összefoglalóját a kutatócsoport weboldalán lehet elolvasni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!