A Fővárosi Állat- és Növénykert háromdimenziós modelljének elkészítéséhez nem használtak lézerszkennert, de mérőszalagot sem. A felmérést az Interspect Kutatócsoport végezte, mérő fényképezőgépekkel. Először repülőgép fedélzetéről, IS4 kamerával fényképezték a területet, ez nem tartott hét percig sem. Később a módszert drónnal, egy nyolc légcsavaros helikopterrel is megismételték. Ezzel a módszerrel viszont hat, húszperces felszállással csupán az állatkert felét sikerült rögzíteni, mert a drónon csak kisméretű kalibrált fényképezőgép fér el, és alacsonyan is repül.

(fotók: Interspect)

A mérőkamera olyan fényképezőgép rendszer, amely magas minőségű elemekből épül fel, az elrajzolása, torzítása minimális, de ezt a minimális hibát is javítják a kalibrációja során megalkotott képletek.

A három dimenziós modell úgy jön létre, mint ahogyan mi emberek 3D-ben látunk: két szemünk van, tehát térlátásunk is. A Molnár Zsolt és Bakó Gábor által tervezett mérőkameráknak is több objektívük van. Ez és a helyváltoztatás (a repülőgép haladása) teszi lehetővé a háromdimenziós leképzést. Az UAV (ember nélküli repülőeszköz) a mérőkamerát nem bírja felemelni, de a videóban látható sikeres kalibrált, átépített kézikamerás tesztek után elkezdték megépíteni drónra szerelhető kisméretű mérőkamerájukat is.  A felmérés folyamatát videók mutatják be repülőgépes és drónos esetben.

A háromdimenziós pontfelhőt lézerszkennerrel is elő lehetne állítani, de az Interspect csoport azért választotta a fotogrammetriai megoldást, nehogy megvakuljanak az állatok, vagy a látogatók, mivel a LiDAR-ral (lézerszkenner) szemben a fényképezés semmilyen jelet nem bocsát ki, így teljesen ártalmatlan.

A táj háromdimenziós leképzésének módszerét szemléltető videó a színes pontfelhő elkészítéséig ad betekintést a folyamat fontosabb elemeibe:

  • Repülőgép és mérőkamera bemérése, alkalmassá tétele
  • Előkészítés
  • Légi felmérés
  • Terepi geodéziai felmérés
  • Fotogrammetriai feldolgozás
és az eredmények:
  • Ortofotó online rendszerben
  • Interaktív helyszíni információs monitoron
  • Vektorgrafikus 3D térkép

Drónos háromdimenziós légi felmérés és egyéb alkalmazások tesztelését mutatja be a második videó:

A drónos repülés előre programozható, előre megtervezett útvonalat jár be a kopter, és ha meghibásodna, vagy elromlana az idő automatikusan visszatér a kiinduló pont fölé. A kísérletek során manuális (kézi vezérlésű) repülések is előfordultak, ilyenkor az egyik távirányító a koptert, a  másik a fényképezést vezérli, tehát két ember kell hozzá.

Előnyök:

  • Olcsó szállítás
  • Akár függőleges, akár vízszintes felmérési üzemmódban is alkalmazható (például falfelületek felméréséhez)
  • Állítható kameratengely
  • Előre programozott feladatvégzés
  • Jelvesztés esetén automatikus visszatérés
  • Élő kép is lehetséges

Hátrányok:

  • Kis terület felmérése lehetséges hosszas előkészüléssel
  • Nagy tartalékakkumulátor-igény
  • Kis munkamagasság
  • Nem bír el minden kameratípust, ezért hozzá kellett alakítani a fényképezőgépeket és mérőműszereket kellett tervezni és előállítani
  • Magas beszerzési költségek

Arányok:
Repülőgépes felmérés: 150–800 kilométer/óra 1–30 ezer négyzetkilométer felmérése egy nap alatt
Drónos felmérés: Merev szárnyú esetén 0,1–5 négyzetkilométer, míg kopterek esetében 0,1–0,35 négyzetkilométer mérhető fel egy nap alatt (egy repülő eszközre és kezelőszemélyzetre számított reális lehetőségek)

Az Interspect Kutatócsoport online konferencia tesztsorozatában foglalkozott a repülőgép kontra UAV témakörrel, a fotogrammetriai hét összefoglalóját a kutatócsoport weboldalán lehet elolvasni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!