Drónok, hiperkonnektivitás, ipar 4.0

Az új technológiák, az elektromobilitás és a smart rendszerek segítségével hogyan lehet hatékonyabbá tenni az áru- és személyszállítást, illetve miként tehető fenntarthatóbbá a városok működése, ami az életminőség javításához is vezet? Ez az elkövetkező évek egyik legfontosabb közlekedésügyi kérdése – írja Joung Dzsunmoon, a Korea Transport Institute (KOTI) főigazgatója a Világgazdaság című lapban. A szerző a március végén Budapesten megrendezett think.BDPST innovációs konferencia előadója volt.

Joung leszögezi, hogy az emberiség életében alapvető változások várhatóak az önvezető járművek, a személyzet nélküli repülőgépek vagy éppen a drónok elterjedésével. Az eszközök az integrált mobilitás alapjai, melyhez elég lesz egy okos telefonos alkalmazás, amivel mindenki képes lesz maga is az irányításra. Mindaz, ami ma több platformon keresztül érhető el, hamarosan egy helyen összpontosul: így a különböző útvonalak, menetrendek, utazási módok, a közlekedési eszközök információi, fizetési módok.

Az úgynevezett hiperkonnektivitás és az ipar 4.0 fogalmával leírható folyamat teljesen átalakítja a társadalmak működését – véli a tudós. Négy pillért említ, mely mindezek alapja: az automatizáció, az elektrifikáció, az integrált mobilitás és a big data, vagyis az összegyűjtött, óriási adatbázisok felhasználása.

A közlekedés fejlesztésében az egymással összekapcsolt, automatizált rendszerek, közlekedési eszközök és létesítmények hatékony kezelhetőségét a digitalizáció eredményezi. A rendszerek integrációja a mobilplatformokon valósul meg, egy olyan alkalmazásban, amely összeköti a legfontosabb szolgáltatásokat, közlekedési eszközöket, buszokat, metrókat, autó- és kerékpármegosztókat.

Ma már a valóság része az, hogy a felhasználók lefoglalhatják a járműveket, fizethetnek, informálódhatnak. Az ehhez szükséges legújabb rendszerek piaci bevezetés előtt állnak: az Európai Unióban az úgynevezett Mobility as a Service, vagyis MaaS, az Egyesült Államokban a Mobility on Demand, azaz MoD, Dél-Koreában pedig a Mobile all Transit, a MaT. Itt is a big data a rendszerek működésének és a hatékony közlekedésszervezésnek az alapja – mutat rá a szerző.

A smart rendszerben a mobileszközök folyamatos adatgyűjtésre képesek, ezek az információk a kutatásokat szolgálják, akárcsak ma a kérdőívek. Az adatoknak különös jelentősége lesz a fejlődő országokban, ahol a gyors urbanizáció és motorizáció már sok esetben a fenntartható fejlődést akadályozó, igen komoly közlekedési problémákat okoz.

A kutató szerint ahhoz, hogy az információtechnológia révén a hagyományos közlekedési rendszerek és eszközök átadják helyüket az új generációs megoldásoknak, nem minden esetben van szükség nagyobb, pótlólagos infrastruktúra-fejlesztésekre. Az okos informatikai szolgáltatások ugyanis a meglévő mobileszközök és hálózatok segítségével már ma is képesek begyűjteni az adatokat.

A jövő közlekedésével szemben követelmény lesz az egyszerűség a kezelés és a hozzáférés szempontjából, ezért a rendszer egészét úgy kell kiépíteni, hogy viszonylag könnyen tudjon alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez. Az integrált mobilitás és a big data ezért teljesen új stratégiai irányokat szab a kutatás-fejlesztésnek és az áru- és személyszállításhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásoknak is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!