Az Európai Unió közlekedésinfrastruktúra fejlesztésére a 2014–2020 közötti időszakban huszonkétmilliárd eurós összeget biztosít a tagállamok számára. Ebből az első két évben 19 milliárd 300 millió eurót kötöttek le a pályázók. Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke elmondta: az innovációs, vagyis zömében az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztésére háromszázmilliót kötöttek le. Az MGKKE vezetésével benyújtott projektek ennek az összegnek tíz százalékára kötöttek már szerződést, vagyis harmincmillió euró érkezik Brüsszelből CNG és LNG töltőinfrastruktúra-fejlesztésre, ami pont annyi, mint amennyit a többi kohéziós országból érkezett projektek együttesen el tudtak vinni.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közös érdekű közlekedésinfrastruktúra fejlesztési forrásként elkülönített huszonkétmilliárd eurós összeg csaknem kilencven százalékát, 19 milliárd 300 millió eurót szerződött le a huszonnyolc tagállam pályázója, összesen négyszázötvenkét fejlesztési tervre. A kereslet óriási volt a források iránt, hiszen az első évben a rendelkezésre álló források három, míg a második évben a források több mint kétszeresét pályázták meg. Az innováció és új technológiák a meghirdetett keret nem egész öt százalékát tehették volna ki a kiírások összetett feltételrendszere szerint. Az első két évben háromszázmillió eurónyi támogatást sikerült az e témakörbe tartozó pályázatoknak elérni.

Magyarországra harmincmillió euró érkezik Brüsszelből CNG és LNG töltőinfrastruktúra-fejlesztésre, annyi, mint amennyit a többi kohéziós országból érkezett projektek együttesen el tudtak vinni

Az elsősorban, de nem kizárólag alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztését előmozdítani hivatott csomag a bio- és földgáz alapú közlekedés kiépítésére a támogatási összeg hatvankét százalékát fordítja, míg az elektromos töltőpontok tizennyolc százalékkal részesedtek. A Magyarországon még hiányzó, de a vonatkozó stratégia szerves részét képező alternatív energiahordozó, a hidrogéngáz töltőinfrastruktúra-fejlesztése is számottevő méreteket ölt Európa más részein, hiszen tizenegy százaléknyi forrást kötöttek le rá.

Csaknem minden közlekedési szektornak juttat LNG-t a CEF forrás, tengeri hajózásra tizenegy százalék, belvízi hajózásfejlesztésre a háromszázmillió tizenhét százaléka érkezett. Kizárólag közúti LNG és CNG infrastruktúra fejlesztésére a források 30 százaléka jut, miközben több szektor együttes LNG ellátására a források további négy százalékát fordítja a CEF.

A CNG 200 barra sűrített metángázt jelent, amely származása szerint lehet földgáz, vagy alternatív kitermelésű ún. kísérőgáz is. Továbbá származhat megújuló forrásból, a biogáz előállítás fontos alkotó részét értékes metángáz képezi, ez tisztítás után járműhajtására is alkalmas. Ipari előállítás szintén létezik, pl. a biomassza pirolízises feldolgozási folyamatában előállított szintetikus gázból tiszta metángáz is formálható, de az Audi által e-gas-nak nevezett, a megújuló áram transzformálásával előállított gáz is tiszta metán. A metán, kémiai képlete szerint CH4, az összes szénhidrogén molekula közül a legkedvezőbb molekula szerkezetet kínálja ahhoz, hogy az égéstérben a legkevesebb károsanyag fejlődjön és a legalacsonyabb üvegházhatású széndioxid-emissziót bocsássa ki. Számszerűen, dízel motoroknál akár tíz százalékkal, benzinmotoroknál mintegy huszonöt százalékkal kisebb kipufogó széndioxid-emissziót okoz. A megújuló forrásból származó metán esetén, az alapanyag és a technológia függvényében a légkörbe jutó új üvegházhatású gáz mennyisége még sokkal alacsonyabb, akár nulla közelébe is csökkenhet. Mindeközben a metángázzal hajtott motorok PM (PM10, PM2,5 egyaránt) szilárd részecske kibocsátása szinte nulla, NOX-kibocsátása pedig a legkorszerűbb dízelmotorok kibocsátásának mindössze néhány százalékát nyújtja. Nem utolsó sorban, haszonjárműveknél és buszoknál van komoly jelentősége az akár 5 dB-lel alacsonyabb üzemi zajszintnek, ami kevesebb, mint fele akkora zajterhelést jelent.

 

Vízi, közúti és vasúti fejlesztések

Magyarország az első két évben sikeresen pályázta meg a számára elkülönített kohéziós kereteit, ugyanis az elérhető összeg 99,2 százalékát, mintegy 1 milliárd 70 millió eurót szerződött le. A jellemzően nagy vasúti és közúti fejlesztések mellett légiforgalmi és hajózást segítő projektek is szép eredménnyel járulnak hozzá hazánk fejlődéséhez, versenyképességének emeléséhez. A három nyertes innovatív projektet a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület nyújtotta be a kormány támogatásával. Eredményeként hat töltőállomás jön létre közúti CNG- és LNG-járműveknek, egy LNG-töltőpont a dunai hajózást támogatandó és a lehetőség nyílt egy új, magyar innovatív terméken alapuló szolgáltatási modell, a Clean Fuel Box alapján harminckilenc CNG-töltőpontot létrehozni. Az MGKKE elnöke szerint ezekkel a fejlesztésekkel lendületbe hozhatják a Magyarországon évtizedes lemaradásban lévő gázalapú közlekedést. A sikerek egyértelműen visszaigazolták az MGKKE alapításakor megfogalmazott célokat, hiszen széleskörű szakmai összefogást terveztek annak érdekében, hogy a hazánkban elmaradt g-mobilitás fejlődése útjára induljon.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!