Nem egészen négy évtized múlva, 2050-ben, miközben háromszorosára nő a világon évenként értékesített gépjárművek száma, annyi elektromos vagy plug-in hibrid meghajtású autó kerül majd piacra, mint amennyit ma világszerte értékesítenek – mondta a nemzetközi energiaügynökség prognózisára hivatkozva Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő, a Magyar Szolár Szövetség elnöke szombaton Rétimajorban.

A 16 éve elhunyt magyar származású autóipari feltaláló, Barényi Béla emlékére rendezett konferenciáról a dunaújvárosi portál számol be. Glattfelder arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy 2050-re jelentősen visszaszorul, 15 százalékra csökken a fosszilis és bioüzemanyagok használata. A gépjárművek 15 százaléka hidrogénmeghajtású, 10 százaléka hibrid, 60 százaléka pedig elektromos és plug-in hibrid autó lesz.

Az alternatív üzemanyagok és az azokkal működő gépjárművek elterjedése egyrészt a környezet és a levegő tisztaságának megőrzését, a közlekedésben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja. Az EU elképzelése szerint ugyanis a közösség tagországaiban 2050-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékra kell csökkenteni a szén-monoxid-kibocsátást.

De a tiszta energiák arányának a közlekedésben való elterjedését gazdaságpolitikai okok is indokolják: az Európai Unió ugyanis jelenleg napi egymilliárd eurót – az összes megtermelt jövedelmének egyötödét – fordítja kőolaj és gáz importálására, s a norvégiai és brit olajmezők kimerülése miatt ez a szám 2030-ra a mostani húsz százalékról 83 százalékra nőhet.

Az alternatív üzemanyag felhasználásával működő autók arányának növelésére kényszeríti a gépjárműgyártókat az is, hogy a szén-monoxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos szigorú követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha flottájukon belül növelik az elektromos és hibrid gépkocsik arányát. Glattfelder Béla példaként említette, hogy az egyik legnevesebb autómárka-gyártó jövőre 40 ezer plug-in hibrid autó gyártását tervezi, és már előre vevőre talált valamennyi.

Növeli majd az alternatív üzemanyaggal működő gépkocsik iránti igényeket, hogy az EU elképzelése szerint 2030-ban a belvárosokban használt autóknak csak fele lehet hagyományos üzemanyag meghajtású, 2050-ben pedig csak hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagú autók közlekedhetnek a tagországok városközpontjaiban.

Ahhoz azonban, hogy nőjön az alternatív üzemanyagok és az azokkal működő járművek elfogadottsága, és az iparág tovább fejleszthesse a szükséges technológiát, fontos, hogy az EU egészében meglegyen az infrastruktúra. Ezért az Európai Bizottság márciusban előterjesztett irányelve szerint a tagországok kötelesek minimális számú töltőállomást kiépíteni az elektromos, illetve a hidrogénnel és gázzal működő járművek számára.

Magyarországon most körülbelül 25 töltőállomáson „tankolhatnak” az elektromos autók. A bizottság tervezete szerint 2020-ra 68 ezer működik majd az országban, és közülük hétezer nyilvános lesz.

A hálózat fejlesztésével együtt el kell végezni a töltőhelyek szabványosítását, intelligens mérési eszközökkel kell felszerelni őket, a működtetők előtt meg kell nyitni az üzemeltetési és beszerzési piacot, valamint árkontrollt és teljes diszkriminációmentességet kell biztosítani.

És hogy ki valósítja meg ezeket a fejlesztéseket? Az európai uniós képviselő szerint a töltőállomások felállításának költségeit azoknak kell finanszírozni, ahova többnyire autóval mennek az emberek. Vagyis az áruházaknak, a parkolótársaságoknak, a munkahelyeknek, a szórakozóhelyeknek, szállodáknak, valamint az állami és önkormányzati intézményeknek.

A várható változások „elé ment”, a TZ-Elma Zrt. A külföldi tőkével alapított, magyar szakemberekkel dolgozó cég szóvivője, Bednár András elmondta: az elektromos hajtású autók gyártásához szükséges technológiát már kifejlesztették. Elma 2 elnevezésű autójuk prototípusa az élvonalba tartozik, amit már teljesítményével is bizonyított. A cég az eddigi fejlesztésekre jelentős összegű magántőkét költött el, s most megrendelésekre vár.