A szegedi 3F villamos a közlekedésbarátok egyik kedvenc vonala. Az egyvágányú pálya a Fonógyári út szélén végződik, mai szemmel furcsán hat, nem véletlenül – 2003-ban még egy rendes, kétvágányú végpontja volt a Postás sporttelepen. Az egykori végállomása azonban csak a régi kiskundorozsmai vonal egyik kitérője volt.

 

Fonógyári út végállomás 2006-ban. Háttérben látható a vonal folytatása

 

Az átjárót már kiszedték, de az elsőbbségadás kötelező tábla még kint van <br> (fotók: Müller Péter)

Az egykori átjáró ma is látszik, háttérben még épül a Fonógyári úti deltavágány

A rövid szakasz egy benzinkút mögött halad el

Télen kicsi a gaz, így remekül látni a régi végállomást, amelyet a tervek szerint idén fölszednek

A 3-as villamos ma létező önálló szakaszát több évnyi tervezés után 1908. október 31-én adták át a Széchenyi tér és a Belvárosi temető között, egyvágányú, kitérős rendszerben. A Tisza szálló elől induló vonal az Aradi utcánál, a Klauzál téren és Kölcsey utcánál állt meg. A Somogyi utca és a Dugonics tér után érte el a ma is létező önálló szakaszát. A szerelvények a Kálvária téren, a mai Vadaspark végállomáson és a temetőnél várhatták be egymást.  1927 májusában a Somogyi utcáig rövidült a vonal. 1941-ben vezették be a jobboldali közlekedést, így változott a kitérők forgalmi rendje is. 1943-an kapta meg a vonal a ma is viselt 3-as számát. 1950-ben adták át a Tiszai pályaudvar és a Dugonics tér közötti vonalat, amelyen rövid ideig a 3-as járt, de hamarosan önálló járat indult 6-os jelzéssel a Marx térig (mai Mars tér). Érdekesség, hogy 1913 és 1919 között Újszegedig közlekedett a köztemetői járat, amelyet a világháború miatt állítottak le. Később 5-ös számmal járt az újszegedi Népkertig közlekedő villamos.

A 7-es villamosra emlékezve állították ki az egykori Somogyi Béla utcai végállomáson a budapesti 1055-ös számmal közlekedő ezres villamost. Pályaszámát a vonal átadására emlékezve festették át. A 2006-ban kiállított villamost az SZKT újította fel, azóta kávézóként működik. A hálózattól elzárt vonalrészt repülővágányokkal közelítette meg a villamos

A mai Fonógyári úti szakasz 1950-ben épült ki, a kiskundorozsmai vonal részeként, amelyet 1950. december 21-én, Sztálin születésnapján adtak át. A vonal az 5-ös főút szélén vezetett, szintén egyvágányú vonalvezetéssel. Új kitérő épült a Postás sporttelepen, a vasútállomás mellett és a végállomáson.  Szegeden a Marx teret jelölték ki végállomásnak. A 3-as ekkoriban sűrítőjáratként üzemelt a Somogyi utca és a Textilművek között, majd két hónappal később már a Somogyi utca és Kiskundorozsma között járt.

A 3-as vonal egyik legfontosabb szerepe a belvárosi temető bekapcsolása volt a tömegközlekedésbe, a 3F-et egyedül ez tartja fent ma is

Az új vonalon két helyen is keresztezték a nagyvasutat, a Békéscsaba–Szeged szakasz keresztjét ma is használják

Az ötvenes-hatvanas években többször módosult a 3-as viszonylat, amely már csak betétjárati szerepet töltött be: amikor közlekedett, legtöbbször a Somogyi utca és a mai Vadaspark között járt. A korábban említett 6-os vonal végül 1966-ban szűnt meg, a 7-es ekkor az I. kórház elől indul, ahol átszállási lehetőség volt az 1-es villamosra. 1971-ben  a főgyűjtő-csatorna építése miatt megszűnt a Boross József utcai vonal, ezért a 7-es végállomását a Kálvária térre helyezték át. 1972-ben a járatokat ismét átszervezték, 'Dorozsmára már csak átszállással lehetett eljutni. A 3-as a Somogyi utca és az Előregyártó-telep között (Postás sporttelep utáni második megálló) járt, ahol az átszállást papíron ugyan biztosították, de a 7-es villamos a Cegléd–Szeged vonal keresztezése miatt gyakran késett. Az átszállás bevezetésekor egy ideig új jegyet sem kellett kezelni. A 7-es végül az utasszám-csökkenés miatt 1977. június 30-án megszűnt. A vonal elsorvasztásához nagyban hozzájárult a szegedi buszközlekedés beindítása és annak erősítése.

Jelen pillanatban is helyi járatok sora jár Kiskundorozsmára. Sajnos a 36-os család teljesen párhuzamos a 3F önálló szakaszával is

A 3-ast 1984 októberében vágták vissza a Postás sporttelepig, majd 1990. június 11-én a belső végállomását is áthelyezték a Dugonics térre. Az egy megállóra lévő régi végállomása helyére parkolót építettek. 2002 áprilisában a Vadasparktól kifelé építkezés miatt nem járt a villamos, amelyet nem is terveztek újraindítani. A 3-as 2002. június óta Tarjánig közlekedik,  végül  tiltakozások nyomán októberben a Vadaspark és a Fonógyári út között elindult a 3F járat, amelyet néhány héttel később Tarjánig hosszabbítottak.  1996 és 2003 között betétjárat is üzemelt az Anna forrás és a Vadaspark (később a Dugonics tér) között 3A jelzéssel.

Az utolsó villamost sokan búcsúztatták a Postás sporttelepen

Másnap már csak a koszorú emlékeztetett a végállomásra <br>(fotók: Müller Péter)

A Postás sporttelep végállomást 2003 októberében vágták el a hálózattól, azóta kétirányú Bengálikkal az út szélén csonkavágányban végződött a vonal. Az egyirányú villamosok közlekedésére 2011 elején tették alkalmassá a vonalat, amikor deltavágányt építettek.

A tarjáni végállomás átépítésekor még javában jártak a Bengálik, így a kétirányú kocsik számára egy csonkavágányt építettek. A balra látható Tátra számára hurokvágány épült <br> (a külön nem jelölt felvételeket Óvári Péter készítette)

Megszüntetése folyamatosan esélyes volt, végül a Tátrák számára is alkalmassá tették a Fonógyári úti vonalat

A szükség-vezetőállásból irányítva „tolat be” a Tátra

Majd irányváltás után...

... beáll a felszállóhelyre. A vonalon kiépítették a magasperonokat, de a vágányhoz csak a legszükségesebb helyen nyúltak. így maradhatott meg az előtérben látható irányhiba is... <br>(fotók: Szakács László)

csik

 

Ajánlott irodalom: Nagy István: 90 éves a szegedi villamosközlekedés