Nagy sikere van az Astoria-aluljárónak. Vasárnap elözönlötték a pestiek az aluljárót, hogy megtekintsék a főváros új látványosságát. Tetszettek az egyszerű, korszerű formák, a földalatti kirakatok, s a nagy széles járdák. Kissé többet kell gyalogolni, mint eddig, de de kárpótol ezért a közlekedés biztonsága és meggyorsulása.” – írta a főváros első aluljárójáról átadásakor az Esti Hírlap.

A mai kiskörút vonalában húzódó pesti városfal egyik fontos kijárata volt a 15. századtól a ma Astoria csomópontként ismert Hatvani kapu. A város terjeszkedése nyomán a kaput 1808-ban lebontották, de a kereszteződés továbbra is hatalmas forgalmat bonyolított le. Az 1910-es állapotokról így számol be a Pesti Hírlap: „Ezen a helyen akkora a veszedelem, hogy nem lehet segíteni rajta azzal, hogy lovas rendőrt állítunk, mert az tehetetlen a sok villamossal, kocsival, biciklivel, automobillal meg gyalogjáróval szemben.

Az ötvenes évekre annyira elviselhetetlen lett a forgalom az Astoriánál, hogy az eredeti terveket módosítva, utólag beterveztek egy extra megállót a 2-es metrónak. A mérnökök által két forgalmi alagút közé tervezett további három állomási alagút nyomán kialakult ötalagutas állomástípust azóta is budapesti típusként emlegetik világszerte. A metróállomáshoz természetsen aluljáró is dukált, aminek tervezésére Pelikán Józsefet kérték fel.

Az aluljáró napjainkban<br/>A képra kattintva galéria nyílik!<br/>(fotó: Tevan Imre)

A közvélemény a kezdetektől fogva érdeklődve figyelte az első aluljáró építését. Ez volt ugyanis az első látható jele a tíz év szünet után újraindított metróépítésnek, a munkálatok pedig addig soha nem látott forgalomkorlátozást eredményeztek. A közúti forgalmat igyekeztek minál jobban fenntartani, a Kálvin tér irányú forgalmat például a Zagyva folyó Pestre felszállított hídján keresztül vezették át, áthidalva ezzel a munkaterület egy részét.

Az aluljáróba eredetileg tervezett álmennyezet a kereszteződésen áthaladó villamosok és az Erzsébet híd terhelési próbájára érkező HÉV tehermozdonyok keltette rezgések miatt leszakadt. Ennek köszönhetően további extra publicitást kapott az építkezés: a hírműsorok mellett a viccújságok is kiemelten foglalkoztak az üggyel.

Végül az aluljárót álmennyezet nélkül adták át 1963 november 30-án, az eredetileg oda rejtett világítótesteket pedig a tartóoszlopok felső részén helyezték el, ezzel egyedi karaktert adva az aluljárónak. A Rákóczi úti villamosok 1972-es megszüntetése után a megállókba vezető lépcsőfeljárókat befalazták, akkor nyerte el végleges formáját az aluljáró.