Az ország számára igen fontos a légierő fejlesztése, hiszen egyre komolyabb feszültségek alakulnak ki a Spearly-szigetek körül. A Dél-Kínai tengerben elhelyezkedő, rengeteg apró, túlnyomórészt lakatlan szigetből korallzátonyból álló területet több ország, így a regionális nagyhatalomnak számító Kína is a magáénak tartja. Nem véletlenül, hiszen a szigetek körüli tengerfenék alatt komoly olaj- és földgázmezőket sejtenek. A szigetek némelyikén kisebb katonai erőket állomásoztat Kína, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Malajzia is. A távoli területeken a haditengerészet mellett a légierő játssza a főszerepet. Az egyre komolyabban fegyverkező, önálló, mélytengeri flottát, hordozófedélzeti haditengerészeti légierőt fejlesztő Kínával szemben kíván fellépni a Fülöp-szigetek a napokban 64. születésnapját ünneplő légiereje is.

A jelenlegi csúcs: az S.211-es (fotó: airwar.ru)

A szándék megvan, de egyelőre a kellő pénzügyi fedezetről még nem szólnak a hírek. Sem arról, hogy a vadászbombázó repülőgépek új gyártásúak vagy használt gépek lennének? A légierő jelenleg meglehetősen leharcolt állapotban van. Csapásmérő és légi elfogó képessége is erősen limitált: a használtan átvett North American OV-10 Bronco csak gyengén felfegyverzett, légvédelem nélküli egységek ellen vethető harcba a siker reményében, elsősorban belbiztonsági, felkelővadász szerepkörben. A légierő jelenleg meglehetősen leharcolt állapotban van. Csapásmérő és légi elfogó képessége is erősen limitált: a használtan átvett North American OV-10 Bronco csak gyengén felfegyverzett, légvédelem nélküli egységek ellen vethető harcba a siker reményében, elsősorban belbiztonsági, felkelővadász szerepkörben. Hasonlóan nem túl erős csapásmérő képességeket mutat fel a kis számban még repülőképes Aermacchi S.211-család is, amelynek felfegyverzett változatát szintén „partizánvadász” szerepkörben használhatják.
Az utolsó, igazi vadászbombázó típust, a szintén veteránnak számító, 37 példányban hadrendbe állított Northrop F-5A/B Freedom Fighter kéthajtóműves változatot az ötegedő gépek miatti, egyre magasabb üzemeltetési költségek miatt még 2005 szeptemberében kivonták a hadrendből. A szigetország légiereje így az alapoktól lesz kénytelen felépíteni a nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő és védővadász képességet.

2005-ben köszöntek el a Freedom Fighter-ek (fotó: asiafinest.com)

Kérdés, miből, hiszen a következő öt esztendőre, a légierő modernizációjára előirányzott 14 milliárd peso csekély mozgásteret enged, lévén az új vadászbombázók ára 1-1,7 milliárd peso (23-40 millió amerikai dollár) között mozog. Márpedig a gépekre komoly szükség lenne: májusban egy, a Sprtaly-szigetek feletti felderítő repülésre indult OV-10 Bronco-géppár találkozott két, idegen vadászgéppel a Fülöp-szigetek légterében. Igaz, az eredményes elfogáshoz a légtérfelderítő radarrendszer kiépítésére és/vagy légi radarfelderítő és légtérellenőrző repülőgépekre is szüksége lenne a távoli vizeket ellenőrizni kívánó Fülöp-szigeteki Légierőnek. Ezek beszerzéséről egyelőre még elképzelések sem nagyon léteznek.