Felszínre hozzák a gépeket az őserdei Spitfire-temetőből
Nem is húsz, hanem állítólag 140 második világháborús harci gép várja Mianmar őserdejében a feltárást, és hogy ismét a levegőbe emelkedhessen. Mint ahogy az iho/repülés is beszámolt róla, egy brit repülésbarát, David J. Cundall, farmer és üzletember, 16 év munkájával derítette fel a gépek lelőhelyét, 12 alkalommal utazott Burmába, 130 ezer fontot költött a gépek felkutatására.
A brit királyi légierő, a RAF e Spitfire-ei sosem repültek: az Mk XIV-es altípushoz tartozó, Rolls-Royce Griffon 65-ös motorokkal felszerelt vadászok ládákba csomagolva érkeztek az akkori brit gyarmat, Burma egyik légibázisára, de amire bevethették volna őket, a frontvonal már túlesett a hatótávolságukon, viszont nem volt mód a hazaszállításukra. Ezért az angolok, illetve a területen működő amerikai katonák a lezsírozott, gondosan csomagolt, konzervált, vadonatúj géprészeket ládástul elásták.
Cundall Burmában harcolt veteránoktól hallott először a furcsa történetről, a dokumentumok összegyűjtése után 1999-től Mianmarban végzett kutatásokat, amíg meg nem találta a ládákat: a pontos helyszínt az esetleges kincsvadászok miatt azóta is titokban tartják.
A kutató és a helyi kormány között most megszületett megállapodás 20 gép feltárását és rendbehozatalát engedélyezi. Az egyességet még Cameron miniszterelnök szorgalmazására fogadta el a mianmari kormány, ennek értelmében a most kiásásra váró gépek egyike egy helyi múzeumba kerül, és a később feltárandó további vadászok fele felett is a helyi hatóságok rendelkeznek majd.
Soe Thein, Cundall egyik helyi munkatársa időközben úgy nyilatkozott, hogy ismeretei szerint Mianmar különböző pontjain a most megtaláltaknál jóval több, összesen 140 Spitfire van eltemetve. Ha ez igaz, akkor a tökéletes állapotban lévő, feltehetően üzemképes burmai Spitek száma jóval nagyobb, mint a típus jelenleg a világon fellelhető repülőképes példányaié. A helyi légügyi hatóság vezetője hatvan gépről tud, ez is hatalmas szám. Ami pedig még fontosabb: a Spitfire-ek ügye segített az évtizedeken keresztül diktatúrában élő, elszigetelt ország és nagy-Britannia kapcsolatainak rendezésében.
A Spitfire a II. világháború egyik legfontosabb típusa volt, részese az Angliai Csatának, annak a többhónapos légiütközetnek, amely 1940 nyarán és kora őszén gyakorlatilag lehetetlenné tette a németek tervezett invázióját a szigetország megszállására.
