csik





Valamikor ezekben a percekben kapcsolják le a lélegeztetőgépet a kecskeméti kisvasútról. Az utolsó perceit éli. A lendület még viszi, az utolsó vonatok még nem indultak el. Nem is vonatok, már csak vonat, a kiskőrösi ág mint ismert, tegnap magától halt meg. Épp a halála előtti napon. Micsoda abszurd. A majsai 10:11-es indulás és a búcsú hosszúra nyúlt, fél órát vártunk a Kiskunfélegyháza felől jövő délkörre, de megérte.

Kisgyerekes családok szálltak fel még egy utolsó vonatozásra. Ambivalens ez az egész búcsúzás: aki ma látja a vonalat, élettel telinek érezheti, mindenki próbál vidáman bút felejteni. Tömegek fotóznak a vonatról, a vonat mellett, előtte és utána. Az állomásokra néhányan kisétálnak, fotózkodnak a felvirágozott 2013-as Mk48-as előtt. Útközben majd' mindenhol hangos dudaszó, néhol fekete zászló egy-egy megállóban. 

DSC02770
Kirakatvonat halad a kecskeméti kisvasúton, valóságban a mozdonyt általában egy pakliteres követte

A helybéliek a hosszú duda hallatára felkapják fejüket. Aki tudja, hogy mit veszít el a tanyavilág ma éjjel, az azért, aki nem tudja, az talán csak holnap reggel fogja megérteni, miért is szólt ma oly sokat a pályakürt. A kecskeméti kisállomáson rendezvények, hajtányozás, alapítványi kiállítás és emléktárgy-vásár fogadja a részvétet nyilvánítókat.  A hangulat felemás, egyszerre érezni az elmúlást, és azt is, mintha valaminek az átadására, kezdetére várnánk. Percekre el is lehet felejteni, hogy nem esküvőn, hanem temetésen vagyunk. Persze, amit ma mutat magából a vonal, az már nem az, ami ez elmúlt évtizedekben oly jellemző volt. Szerintem aki ma megjelent valahol a rónaságban fényképezőgéppel, zsebkendővel, vagy csak egy szál virággal, mind tudja, hogy mi az, amit igazán búcsúztat. Nem a mai, háromkocsis „kirakatvonatot”, hiszen
az már oly steril és idegen, bármennyire is furcsa kimondani. A mai vonat már igazi búfelejtő. Csak a kijózanodás pillanatában, valamikor éjszaka mégis lakat kerül a vonalra. Talán nem végérvényesen. És akkor ez a mai valaminek a kezdete is, nem csak a vége. Reméljük.

DSC02818
Viszontlátásra, minél hamarabb...
(a szerző felvételei)


Ekés András