Hogy az erdőben vasút is legyen

A javaslatok benyújtója Berki Zoltán térképész, aki – a Cartographia turistatérképeinek szerkesztésén túl – a börzsönyi kisvasút újjáindulásában is hatalmas érdemeket szerzett.

Az Erdőtörvény (2009. évi XXXVII. törvény) felülvizsgálata és módosítása című, 2016. február 18-ai, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állami földekért felelős államtitkárságáról származó előterjesztés egyik fő célkitűzése az erdők gazdasági funkcióinak erősítése, ugyanakkor szerintük parkerdőben, illetve fokozott védettséget élvező (ide a hegyvidéki nemzeti parkok értendők) erdőben szigorúbb gazdasági korlátozásoknak is lehet helye.

„Az öko- és aktív turizmusformáknak, elsősorban a természetjárásnak, kerékpáros turizmusnak a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek a fő célpontjai, vagyis a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek tekintetében kiemelten fontos és indokolt az új Erdőtörvényben a hegyvidékek, az erdők, a táj természeti vonzerejének megtartása, ennek garanciáinak biztosítása, s erre építve a környezetbarát turisztikai fejlesztések elindítása, az előző években megkezdettek folytatása, fenntartása.” – írja a szerző –, majd a folytatásban kiemeli: mintaterületként a Börzsöny javasolható a teljes körű ökoturizmus megvalósításául szolgáló területkezelésre. Az először 2010-ben napvilágot látott előterjesztést húsz önkormányzat, kilenc civil szervezet és hat turisztikai szolgáltató támogatta. Ennek részeként 2016-ban elindulhatott a transzbörzsönyi vasút újjáépített, Márianosztra–Nagyirtás szakaszán a forgalom.

Jelen fejlesztési javaslat több vasútvonal meg-, illetve újjáépítésével, felhagyott nyomvonalakon kialakítandó kerékpárutak kiépítésével foglalkozik. Tájegységenként a következő javaslatok szerepelnek:

A Börzsönyben nem áll meg az élet a kisvasúti rekonstrukcióval, a villanyvezeték nyiladékában, Királyrét–Nagy-Hideg-hegy között épülhetne ülőszékes libegő, amely tavasztól őszig a természetjárást, télen a sípályák elérhetőségét szolgálná. Nagyvasúton szorgalmazza a Drégelypalánk–Ipolyság 6,3 kilométeres vasútvonal újjáépítését, a Diósjenő–Romhány közti, felhagyott szakaszon hajtánypálya létrehozását. A Kemencei Erdei Múzeumvasút erősen megrongálódott Csarna-völgyi szakaszának felújítása a Nagy-Hideg-hegy–Csóványos vonulat könnyebb, északi irányú megközelíthetőségét szolgálná. A Szob–Nagybörzsöny kisvasút forgalmát növelné a Dunáig történő hosszabbítás.

A Pilisben és a Visegrádi-hegységben a Visegrád-fellegvári és dömörkapui buszjáratok újraindításán túl újjá lehetne indítani a Dömös–Dömösi átkelés kompjáratot, és a dömösi hajóállomást is jobban lehetne propagálni. A Zemplénben és a Bodrogközben a megszüntetett kisvasúti vonalak (Bózsva–Füzérkomlós, Sárospatak–Kenézlő) nyomvonalán (az elsőnél már részben megépült) kerékpárutak kiépítését javasolja a szerző. Az Aggteleki-karszt és a hozzá szervesen kapcsolódó Szlovák-karszt turistaforgalmát javítaná a 94-es vasútvonal Tornanádaska–Torna, határon átvezető vasútvonal helyreállítása.

A Bükkben nemrég megindult a Lillafüred–Fehérkőlápa libegő, ezt tenné könnyebben elérhetővé a Lillafüred–Kerekhegy kisvasúti szárnyvonal visszaépítése. Emellett turisztikai igény lenne a Szilvásvárad–Putnok vasútvonalon a forgalom újraindítására, továbbá az 1966-ban felszedett Szalajka-völgy–Siklópálya–Olasz-kapu–Bánkút kisvasút rekonstrukciójára is. Egy újabb libegő is épülhetne Garadna–Bánkút között. Libegőt képzel el a javaslat a Mátrában Nagy-völgy–Mátraháza–Kékestető között. A Bakonyban megmenekült ugyan a 11-es számú, Győr–Veszprém vasútvonal, de a teljes felújítás nem halasztható.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!