Egészen természetesnek tűnik, ha manapság olyan közlekedési megoldásokról olvasunk, amelyekben okos autók, okos teherautók, önvezető járművek szerepelnek. Igaz, a dolgok természeténél fogva amúgy sem találkozunk sok vasúti jármű témájú hirdetéssel, de az is elmondható, hogy a vasúti járműgyártás ezen a téren bizony kissé le van maradva.

Gondolati szinten azonban már foglalkoznak a témával, legalábbis a németek. Nem más, mint a Német Légi- és Űrközlekedési Központ (DLR) állt elő még tavaly egy olyan elképzeléssel, ami a vasúti áruszállítást forradalmasítaná. Az NGT Cargo elnevezésű járművek koncepcionális fejlesztése zajlik, jelenleg a rendszer működőképességéhez szükséges perifériák kialakításán dolgoznak.

Az NGT Cargo lényege, hogy a vasúti vagonok önjáróak, maguktól mennek el a rendezőpályaudvarról (egyenként vagy szerelvényként) a feladó- vagy célállomásra. Amikor nagy távolságra közlekedő szerelvényekbe vannak összesorolva, akkor elől-hátul egy-egy vonófej akár 400 km/órás sebességgel képes továbbítani a tehervonatokat. Sőt, akár a személyszállító nagysebességű vonatokkal is képesek összekapcsolódni, vagy több NGT Cargo-szerelvény közlekedik egymás mögött, virtuálisan összekapcsolva.

Most pedig azon ügyködik a DLR, hogy milyen átrakó pontokat, raktárazó bázisokat kell kialakítani ahhoz, hogy minél jobban ki lehessen használni az NGT Cargo kínálta lehetőségeket. Az NGT amúgy a Next Generation Train, magyarul a Következő Generációs Vasút elnevezés angol rövidítése.

(képek forrása: DLR)

Első hallásra persze mindez nagyon utópisztikusnak tűnik. Hogy megértsük, vajon miért ebbe az irányba mozdult el a németek Nasája, nézzünk rá egy kicsit a világkereskedelmi folyamatokra és a szállítmányozás helyzetére. Az utóbbi időben mi is többször beszámoltunk róla, hogy a jövőben egyre nagyobb teret hódít az interneten megrendelt áruk szállítása. Az olcsó, kisméretű termékek nagy távolságra történő szállítása hagyományosan a futárszolgálatok feladata.

Igen ám, de mindezek alapján Németországban az áruszállítás volumenének negyven százalékos emelkedésével számolnak az elkövetkezendő tíz-tizenkét évben. Ami jó dolog a közúti fuvarozóknak, az nem biztos, hogy annyira jó a környezetnek és a forgalmas utak mentén lakóknak. A közúti infrastruktúra megkötöttségei miatt, ami alatt érthetjük a magasság-korlátozásokat és azt is, hogy az autópályák nem szélesíthetők a végtelenségig, ez a nagymértékű szállítási igény mindenképpen az utak zsúfoltságának növekedését és a forgalom lassulását fogja eredményezni, ami többlet zaj- és légszennyezést okoz.

Ugyanakkor kormányzati szinten már évtizedek óta a vasúti közlekedés fejlesztése van prioritásként megjelölve, részben pont ezen környezetvédelmi indokok alapján. Ennek ellenére nem valósult meg a modál szplitben a vasúti szállítás arányának növelése. Mintha az összes, vasúti liberalizációt és átjárhatóságot célzó brüsszeli csomag eredmény nélküli lenne. Pedig a magyarázat egyszerű!

Képzeljünk el egy tortát, amelyet nyolc felé vágunk: ez jelképezi az összes szállítási feladatot. Öt szeletet ad a közúti fuvarozás, egyet a vasúti fuvarozás, a másik kettőt az összes többi közlekedési ág. Ha megnöveljük a torta átmérőjét annyival, hogy a felülete másfélszerese  legyen a korábbinak, akkor továbbra is nyolc felé osztva azt láthatjuk, hogy mindegyik szelet felülete, azaz mindegyik közlekedési ágazat teljesítménye a korábbi másfélszeresére nőtt.

Éljen, ötven százalékkal növelte szállítási teljesítményét a vasúti szektor! Ugye milyen jól hangzana? Csak ne feledjük, hogy közben a közúti teljesítmény is másfélszer akkora lett! Miközben a vasút teljesítménye fél szelettel nőtt, a közút teljesítménye kettő és fél szelettel nőtt! Tehát, ha egy ország, egy földrész vagy az egész világ teljes szállítási volumene ötven százalékkal növekszik mondjuk harminc év alatt, miközben nem változik a közlekedési módok közötti megosztás aránya, akkor a közúti szállításnak csak a növekménye közel kétszer akkora, mint a vasúti szektor korábbi teljesítménye és növekménye együttvéve!

Hiába tehát bármiféle próbálkozás, a hagyományos módokon nem lehet elérni, hogy a közúti közlekedésről átterelődjön a szállításnak akár csak egy része is a vasútra. Ha át is rakunk ezer tonna árut a közútról a vasútra, cserébe azonnal háromezer-ötszáz tonnával növekszik a közúti áruszállítás teljesítménye a fenti példa mentén.

Ezt a folyamatot is felismerve nyúltak nagyon radikális eszközökhöz, legalábbis gondolatban, a DLR fejlesztői. Látják azt, hogy a jövőben a kisméretű darabáru szállítására lesz a legtöbb igény és látják azt is, hogy jelenleg az ilyen hagyományos kocsirakományos rendszert a vasút nem képes hatékonyan kiszolgálni.

Németországban a kocsiigényt a DLR szerint öt nappal korábban kell leadni, a vagonok rendezése, vonatba sorolása, eljuttatása a feladóhoz vagy a célállomásra az összes költség akár negyven százalékát is kitehetik. Az átlagos eljutási sebesség pedig mindössze óránként tizennyolc kilométer. Ugyanis a vasúti rendszer alapvetően a tömegáru vagy ömlesztett áruk irányvonatokkal nagy távolságba történő szállítására van optimalizálva.

Az NGT Cargo akkumulátorait a fékezéskor visszanyert energiából töltenék. A vagonok mozdony és tolatásvezetők használata nélkül automatikusan el tudnának jutni a feladó vagy átvevő raktárbázisra, kikötőbe, átrakóba. A járművek mozgása és vezérlése természetesen GPS alapú rendszerrel történne, így a fuvarozók is pontosan nyomon tudnák követni az áru mozgását. Az NGT Cargo vagonok zárt felépítményűek lennének, hézag nélküli automatikus összekapcsolást biztosítva más vagonokkal, külsőleg egy ICE-szerelvényre hasonlítva.

A kocsik belül akár többszintesek is lehetnének, így akár egyszerre több targonca (vagy önmozgó rakodó robot) is dolgozhatna a szállítmányok továbbításán. Kíváncsian várjuk, hogy miként fejleszti tovább a koncepciót a DLR. Egy biztos: valóban radikális változások szükségesek a vasúti fuvarozásban is ahhoz, hogy ne maradjon le a szektor a közúti szállítás fejlesztése mögött – hanem legalább lépést tudjon vele tartani. A megelőzés gondolata már valóban utópia lenne…

 

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!