A bevezetőben említett összeg uniós forrásból, a kerékpáros közlekedés fejlesztésére érkezett Magyarországra. A pályázaton a megyei jogú városok kivételével bárki indulhatott, 2017-ben eddig mintegy kétszáz projektet hagytak jóvá. A Magyar Kerékpáros Klub – jogosan – fejezte ki aggodalmát, miszerint sok, a kerékpározás szempontjából káros vagy felesleges projekt kap támogatást, az új kiírásban a kormány szigorúbb feltételeket ígért.

(forrás: Magyar Kerékpáros Klub)

Vannak olyan pályázatok, ahol településrészek, vagy pedig az egész település kerékpárosbaráttá válhat, például Ózd, Kazincbarcika vagy Nagyatád. Jelentős számban fejlődik a települések közti kerékpáros kapcsolat, A leghosszabbak a Debrecen–Balmazújváros (27 kilométer), Ópusztaszer–Szeged (26 kilométer) és a Balatonmáriafürdő–Mesztegnyő (25 kilométer) összeköttetés.

Más településeken (például Alsónémediben) a létező kerékpársávot szüntetik meg ebből a pénzből, más helyeken hosszadalmas, a főutat ugyan elkerülő, de bonyolultabb útvonalakat jelölnek ki (Budakeszi, Sajószentpéter). Az egyesület szintén pazarlásnak tartja, ha minimális forgalmú közutak mellé építenének kerékpárutakat, mint Kemecsén, Bősárkányon, Zagyvarékason, Ibrányban. Kőszegen, Körmenden, Csornán és Lentiben.

Egy másik cikkben a Magyar Kerékpáros Klub külön kiemeli, ahol kifejezetten az autós közlekedés előnyére válik a „biciklipénz”: az érdi „turbókörforgalom”, a győri, valamint a székesfehérvári parkolóház. Debrecenben, Kecskeméten is a körforgalmakat bővítenék, ugyanez várható Zalaegerszegen is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!