Hozzáadott érték

A kétnapos, Herceghalmon tartott fórumon elhangzott: tizenhét munkacsoportot hozott létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium a logisztikai ágazat problémáinak megoldása érdekében azt követően, hogy tavaly novemberben az iparág meghatározó szereplői átfogó helyzetértékelést nyújtottak be a magyar kormánynak. Pomázi Gyula iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár szerint a kormány kész együttműködni a szakmai szereplőkkel, de akkor tudja egy ágazat problémáit hatékonyan kezelni, ha az adott iparág projekt- és programszinten is meg tudja fogalmazni a legfontosabb kihívásait – ahogy ezt a logisztikai ágazat is tette. A logisztikai szakma szereplői úgy látják az iparág versenyképessége érdekében elsősorban a munkaerőhiány kezelése és szakképzés fejlesztése, valamint infrastrukturális beruházások szükségesek. A helyettes államtitkár többször is kijelentette: a versenyképesség fokozásának feltétele, hogy a magyar vállalkozások hozzáadott értéke növekedjen. Ugyanakkor jó alapot jelent a hozzáadott érték növelése szempontjából az, hogy a Magyarországon magas a high-tech vállaltok részesedése az exportban, általában az ipari szektorban.

A konferencia egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseményének a vezető ágazati szereplők panelbeszélgetése ígérkezett, annál is inkább, mert a kormány képviselőinek jelenlétében zajlott, és a ki-ki felhívhatta a figyelmet a megoldásra váró problémákra.

A vasúti árufuvarozás legnagyobb problémája a második világháború óta, hogy a hodosi kapcsolat kiépítésétől eltekintve nincsenek kifejezetten az árufuvarozást érintő infrastruktúra beruházások – kezdte Kovács Imre. A Rail Cargo Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette, „most sok beruházás van, és bízunk benne, hogy ez segíti majd a vasúti árufuvarozást, de a fejlesztések ideje alatt a sok vágányzár és korlátozás egyben kiszámíthatatlanná is teszi azt. A vasúti ágazat másik égető problémája a munkaerőhiány, nincs mozdonyvezető, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert.”

Több mint harmincmilliárd forintnyi kikötői beruházás történt az elmúlt években, és a digitalizáció területén is nyugat-európai színvonalúak a magyar kikötők – mondta Szalma Béla. A Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke szerint viszont a vízi fuvarozásban hatalmas problémát jelent a dunai vízállás: tavaly az év ötven százalékában 1,6 méter alatti volt a hajózhatóság a folyón, ami azt jelentette, hogy egy ezer tonnás hajóra mindössze háromszáz tonna árut tudtak rakodni. Megoldást kell találni arra, hogy legalább két és fél méteres merüléssel lehessen a Dunán egész évben hajózni. „A hajósok a Dunába szeretnének vizet, sőt, ez stratégiai kérdés, amely az ivóvízellátástól kezdve a paksi atomerőműig szerteágazó területeket érint” – mondta Szalma Béla.

Korábban nem látott párbeszéd alakult ki az államigazgatásban dolgozó szakemberek és a szakmai szereplők között, hogy átvizsgálják a közúti fuvarozás legégetőbb problémáit – mondta Dittel Gábor. A Nit Hungary főtitkára kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tavaly novemberben a Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei által benyújtott ágazati helyzetértékelést követően 17 munkacsoportot hozott létre a dokumentumban szereplő problémás területek áttekintésére. A főtitkár szerint nemzetközi viszonylatban jól áll a magyar árufuvarozás, de a Mobilitás Csomag és a Brexit nagy bizonytalanságot jelent a közúti fuvarozók számára. „Ha a Mobilitási Csomagot bármilyen összetételben elfogadják, akkor a harmadik országbeli fuvarozók olyan versenyelőnyhöz jutnak, mert rájuk nem fog vonatkozni a szabályrendszer”– jegyezte meg Dittel, aki egy érdekes adatot is közölt: ha a fuvarozók öszszámából levonjuk a top száz céget, akkor 12 358 közúti fuvarozó vállalkozás, kkv marad, átlagosan 4,4 autóval... A főtitkár szerint a piacvédelem területén komoly előrelépések történtek, a magyar hatóságok hozzáállása megváltozott azzal, hogy önálló csoportot hoztak létre a külföldi fuvarozók ellenőrzése érdekében.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke kiemelte a logisztikai szakma összefogását és a kormány támogatását, egyben reményét fejezte ki, hogy a logisztikához kapcsolódó társszakmáknál is létrejönnek ezek a munkacsoportok.

A vámszakma feledésbe merült az uniós csatlakozásunkat követően, most, hogy elkezdtük felfedezni, jöttünk rá, hogy elfelejtettünk szakembereket képezni – jelentette ki Sipos László. A Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a szakképzett munkaerőnek fontos szerepe van a vámeljárásokban, mert egy hiba sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint amennyi előnyt jelent egy jól elvégzett vámkezelés. A vámszakma ugyanakkor kilábalt a legmélyebb gödörből, most fontos lenne, hogy a szakma civil, illetve államigazgatási szférában dolgozó szakemberei együttműködjenek annak érdekében, hogy hatni tudjanak a vámeljárásokat meghatározó nemzetközi szabályozási folyamatokra.

A logisztikai ágazat akkor lesz sikeres, ha megérti, hogy a jövőben az ágazatok közötti együttműködés lesz az legfontosabb kihívás – hangsúlyozta Pomázi Gyula. Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár szerint, ha megértjük, mit akarnak a vevők, hogyan alakulnak át a vevői értékláncok, akkor van kitörési pont. Kifejtette, hogy a kormányzattal való együttműködés iránya a program- és projektalapúság. Ha meg tudja fogalmazni egy ágazat a problémáit – legyen szó beruházási, képzési, vagy kompetencia problémákról -, akkor a kormányzat tudja azokat kezelni. De mindenképpen javaslatcsomagok kellenek, mert az egyes ágazatok között forrásverseny van. „Ha egy szakma ja ól tudja megfogalmazni ezeket az igényeket, akkor meg tudja nyerni a forrásokért folyó versenyt” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!