Folytatjuk sorozatunkat arról, kiből hogyan válhat légiforgalmi irányító. Előző cikkünkben arról olvashattak, milyen kemény szűrőkön kell átesnie a jelentkezőknek, most arról lesz szó, hogyan zajlik maga az oktatás a légiforgalmi irányító szolgálatnál, a HungaroControlnál. Akik elmondják mindezt: Énekes György, szakmai képzési csoportvezető és Hargitai Tamás, oktató, korábban légiforgalmi irányító supervisor, ahogy emlegetik a cégnél ezt a beosztást: a légtér ura...

Balról Énekes György, jobbról Hargitai Tamás

Énekes György: – A kiválasztás után az első lépcső a kezdő képzés, amit minden kezdő hallgató megkap: ez azért szükséges, hogy tisztában legyen az alapfogalmakkal. Itt olyan nemzetközi standardokat tanulnak meg, amit mindenhol a világon egy irányítónak meg kell tanulnia a szakma kezdetén.

Hargitai Tamás: – Ez tartalmazza például az elkülönítési minimumokat, megtanulják az irányítói praktikákat, munkamódszereket, hogyan lehet ezeket megvalósítani és fenntartani: az egyik módszer a radarvektorálás, vagyis amikor egymástól szétforgatják a repülőgépeket, sebességmegkötést alkalmaznak, illetve magasságváltásra utasítják a repülőgépeket, tehát ezeket gyakorolják, viszonylag sok géppel, és oktató felügyelete mellett.

– Ezek azok a gyakorlatok, amelyeket álpilóták segítségével végeznek.

Énekes György: – Így van, álpilóta minden szimulátoros képzésben szerepel. Valójában, amivel a gyakornokok kezdetben dolgoznak, az egy műlégtér, egy kitalált légtér, ami tartalmaz olyan elemeket, amelyek segítségével a hallgatók megismerhetik a különleges helyzeteket, ahol az említett eszközöket használniuk kell, így gyakorolhatják az elkülönítéseket.

Hargitai Tamás: – Ez egy mesterségesen kialakított légtér. Vannak benne repülőterek, mozognak benne a repülőgépek, de ennek a valóságos magyar légtérhez semmi köze.

– Mi az értelme annak, hogy szintetikus légtérben próbálkozzanak, és nem pedig azokban a szektorokban, ahol amúgy is dolgozni fognak?

Énekes György: – A cél itt alapvetően az, hogy a kezdő képzésből került emberek bárhol a világon az ottani körülmények között további képzésben részesülhessenek: aki nálunk kap gyakornoki szakszolgálati engedélyt a kezdő képzés végén, bármelyik irányítóképző egységnél jelentkezhet, hogy kiképezzék specifikusan egy adott légtérre. Mi is így vesszük át őket, mert amikor megkapják a gyakornoki szakszolgálati engedélyt a továbblépésre, akkor a szimulátorban már a magyar légtérben a magyar szabályok szerint folyik tovább a képzés, minden olyan technikai eszközzel, ami az éles rendszerben is rendelkezésre áll a munkahelyen.

– A gyakornok élete tehát továbbra is ide kötődik, a képzési rendszerhez, és nem az „igazi” munkateremhez.

Hargitai Tamás: – Igen, az alapképzés után jön a szimulációs képzés, megtanulják azokat a lényeges elemeket, amelyek a magyar légtérre jellemzők, megtanulják a magyar szabályokat, az együttműködési megállapodásokat. Amikor végeztek a szimulátoros képzéssel, és az utolsó értékelés után bekerülnek a munkaterembe, akkor következik az „on the job” tréning, a munkahelyi oktatás: 400 órát kell teljesíteni ahhoz, hogy megkapják a szakszolgálati engedélyt, és igazi irányítóvá váljanak.

– Mennyi idő telik el tehát a kezdő képzés kezdete és a szakszolgálati engedély elnyerése között?

Énekes György: – Kezdetektől a szimulátoros szakasz végéig körülbelül másfél év, ezután következik a 400 órányi „on the job” tréning, ami változó időtartamú képzést jelent.

Hargitai Tamás: – Gyakornokot akkor érdemes beosztani az oktató irányító mellé, amikor viszonylag komplex a légiforgalmi helyzet, ebből tanul leginkább. Ebben az esetben nem csak az óraszámot gyűjti, hanem a tapasztalatot is.

– Aki elkezdi a kezdő képzést, az általában be is fejezi? Vagy pedig vannak rosták és vannak emberek, akik kiesnek közben?


Énekes György: – A beválási mutatóink azt mutatják, hogy akik már on the jobra kerülnek, döntő többségük be is fejezi, tehát szakszolgálati engedélyt fog kapni. Az elején derülnek ki általában a képességbeli problémák. És aki bent marad, arról már bebizonyosodott, hogy elhivatott a szakma iránt és ezt szeretné csinálni. Akik a munkaterembe bekerülnek, azok többsége levizsgázik, és megszerzi a szakszolgálati engedélyt. A legfőbb nehézség ilyenkor a stressz lehet: van, aki nem tudja megfelelően kezelni az irányítás felelősségének terhét.

Hargitai Tamás: – Amikor ki kell adni az utasítást, és egyszerre több pilótával kell tartani a kapcsolatot, több légi járművet kell kezelni – ott hirtelen nagy a nyomás az irányítón. Emberek vannak a fedélzeten is, és előfordul, hogy valaki ettől besokall. Alapvetően azért nem ez a jellemző.

Énekes György: – Addigra már elég nagy rutinra tesznek szert a fóniában, mi oktatók is állandóan képezzük őket, mondogatunk nekik példákat. De talán ez az egyetlen kritikus pont, a felelősségnek az a fajta tudatosodása, hogy ez most már nem egy számítógépes játék, hanem itt igazi emberek ülnek a gépeken: volt példa rá a múltban, hogy valaki ekkor állt föl, és azt mondta, hogy mégsem csinálja ezt a szakmát, de százból talán csak egy van ilyen.

– Az irányító számára mit jelent az, hogy oktat? Mennyire más ez a pozíció, mennyire kell másképp végiggondolni a szakmát, amikor valakit fel kell készíteni rá?

Énekes György: – Nekem a büszkeség jut először az eszembe. Elég régóta oktatok, és ha körbenézek a munkateremben, az ott ülő kollégák döntő többségét valahol, valamilyen szinten én is tanítottam, ami büszkeséggel és örömmel tölt el. Annak idején sokat tettünk azért, hogy oktatók lehessünk. Mindent megtettünk azért, hogy minél felkészültebbek lehessünk.

Hargitai Tamás: – Hatalmas felelősség oktatónak lenni, mert az oktatónak át kell adnia a tudását, és az az oktató csinálja véleményem szerint jól, aki közben hagyja kibontakozni a gyakornokot, hogy a megszerzett tudására alapozva megvalósítsa saját elképzelését. Az oktató ugyanakkor vállalja a kockázatot: a gyakornoknak csak gyakornoki szakszója van, tehát, ha a gyakornok hibázik, akkor az az oktató a hibája...

– Ez talán olyan, mint magának a repülésnek az oktatása, a pilótaképzés: ott ül a gépben az oktató, de engednie kell a növendéket repülni, különben sosem tanulja meg.

Hargitai Tamás: – Igen. Én ebben látom a szépségét, hogy miért legyen valaki oktató, és ebben látom magának a szakmának a szépségét is. Harminchét éven át voltam légiforgalmi irányító, tavaly decemberben hagytam abba, gyakorlatilag együtt öregedtem a szakma fejlődésével. Amikor befejeztem az irányítói munkát, egy csodálatos berendezést hagytam itt, és azt is tudom, hogy anno hol kezdtem. Ez egy rendkívül kreatív munka, rendkívüli kreativitást követel az embertől. Nincs két egyforma nap, minden változik. Itt az embernek minden nap meg kell valósítania önmagát, amiben rengeteg a szépség, és a kihívás, nap, mint nap, újra meg újra.

(X)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk!Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!