Elképesztő számokkal állt ismét elő az Airbus a következő évtizedek várható gépigényéről. A legfontosabb: a globális piaci előrejelzés szerint 2017 és 2036 között a világon 34 ezer 170 új utasszállítóra és 730 teherszállítóra lesz szükség, 5,3 trillió, vagyis 53 ezer milliárd dollár értékben.

A Toulouse-i prognózis szerint a következő húsz év gépvásárlásait a légiközlekedésbe belépő új, első ízben repült utasok hatalmas mennyisége határozza meg, ugyancsak fontos faktor a turizmus növekedése, az iparági liberalizáció erősödése, új vonalak bevonása a hálózatokba.

Az utasforgalom évi növekedése 4,4 százalék lesz, ez valamivel alacsonyabb, mint a tavaly becsült 4,5 százalékos ráta. Ezzel együtt a kereskedelmi repülés flottája a glóbuszon húsz év múlva a mostani duplájára bővül, vagyis meghaladja a 40 ezer repülőgépet, ebben persze benne vannak a még nem kivont de régebbi gépek és típusok is.

Az újonnan szolgálatba álló gépek 70 százaléka egyfolyosós lesz, ezek hatvan százaléka a flották bővítését szolgálja, negyven százalék pedig a frissítést, vagyis a kiöregedett gépek pótlását. A szükséglet ebben a kategóriában tehát 24 ezer 810 gép, és az Airbus szerint ezek jelentős része A321-es lesz, mert a kapacitás bővítését egyben a keskenytörzsű gépek közül a nagyobbak megvásárlásával oldják meg a légitársaságok (az Airbusnak ez a víziója természetesen nem tartalmazza azokat a konkurens terveket, amelyek szerint a legnagyobb egyfolyosós és a legkisebb kétfolyosós gépek kategóriája közé beléphet egy új konstrukció, amit NMA, New Mid-sized Airplane néven emlegetnek).

A szélestörzsűek kategóriáját az Airbus ebben a prognózisban egységesen kezeli az A330-astól felfelé, és az igényt 10 ezer 100 gépre tartja: legalábbis a prezentáción nem szerepelti külön a nagyon nagy gépek kategóriáját, amelynek főszereplője ma már az A380-as, de amely jónéhány éve nem kapott megrendelést új légitársasági üzemeltetőtől.

A légiközlekedés természetesen a feltörekvő piacok világában erősödik leginkább, vagyis a főszereplők: Kína, India, a többi ázsiai ország és Latin Amerika. Ezek a feltörekvő piacok a föld jelenlegi 7,4 milliárdos lakosságából 6,4 milliárdot jelentenek, ők adják majd a légiforgalom növekedésének a felét, az új gépek 41 százalékát pedig az ázsiai–óceániai régió légitársaságai állítják forgalomba, Európa az új gépek közül húsz, Észak-Amerika 16 százalékban részesül.

John Leahy Airbus eladási főnök szerint az átlagos gépkihasználtság ma már 80 százalék körüli, nemigen találni üres üléseket a gépeken, és az a középosztály, amely komoly lökést ad a légiközlekedésnek, a következő két évtizedben létszámában megduplázódik, ötmilliárdra nő. A forgalom 15 évenként megduplázódik, és Leahy külön kitért  az A380-asok kilátásaira is, mondván, a 15 évenkénti forgalomnövekedést a nagy légikikötők, mint Heathrow és Frankfurt, nem tudják kapacitásukkal lekövetni, ezért van továbbra is szükség az óriásgépekre, amelyek ma már Heathrow napi forgalmának tíz százalékát hozzák és viszik, mindössze 54 járattal.

Ami egyébként feltehetően a hatalmas növekedési adatok közül a legtöbb fejfájást okozhatja a légiközlekedés partnereinek: a várható flottabővülést a személyzetekkel is le kell fedezni, különben ki repüli az új és még újabb gépeket: nos az Airbus úgy prognosztizálja, hogy a kapacitások bővülése mellé a következő húsz évben 530 ezer új pilótára és 550 ezer új karbantartó mérnökre lesz szükség.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!