Miután van annak már hét éve is, hogy legutóbb felkereshettem a börzsönyi kisvasutak egyik legkülönlegesebbikét, Berki Zoltán, a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumi tagja (kötöttpályás életének másik fele a Cuha-völgyi Bakonyvasúté) is éppen az eltelt időszakbeli változásokra hivatkozva kapacitált, szóljak néhány keresetlen szót a százhét éves Nagybörzsönyi Kisvasút újraindításának tizenharmadik évfordulójára szervezett ünnepségen – bár ráálltam a dologra, az első vonat indulására váró közönség nyilvánvaló örömére erre végül nem került sor. Ugyanakkor a különbség kétségtelenül ég és föld. Meghagyom Önöknek a Google-keresés és a felfedezés örömét (jelszó: Nagybörzsöny), hogy azonmód ízelítőt kaphassanak a változásokról, persze izgalmasabb személyesen meggyőződni arról, a különböző forrásokból fakadó „fejlesztési” pénzek jó helyre kerültek. Vonzónak tűnő, a turizmus és a vendéglátás jegyében fogant szolgáltatások honosodtak meg a faluban, és csak azt sajnáljuk, hogy mire az első menet retourjával visszaértünk a főtérre, a „Stelázsi” termelői piac már bezárt, így se mézet, se zsírban sült szalonnát nem tudtunk venni, hogy csak az étrendi spektrum két, az egészséges táplálkozástól a koleszterin-túltengés veszélyéig terjedő skálájának végleteit említsük.

A nagybörzsönyi nem egy olyan kisvasút, ahol csak vonatozni lehet, a végállomáson elnézni a messzeségbe, aztán indulás vissza. Akár kora délelőttől késő délutánig egészen Nagyirtásig alkalmas terep a tartalmas időtöltésre: családoknak is, gyermekekkel, a vonatra/vasútra alaphelyzetben gyanakodva tekintő anyukákkal egyetemben. Az önök helyében nem autóval jutnánk el ide, a Börzsöny lábához – sokat tapasztalt belföldi utazók ecsetelték, hogy a térség áttekinthető vasút–autóbusz egymásra utaltsága remekül működik, a másfél-kétórás eljutás a Nyugatiból Nagybörzsönybe, illetve a szomszédos Kemencére (és vissza) nyugis, és még a sör is belefér.

Ez a kép fogadja a kisvasúthoz érkezőket. A képre kattintva galéria nyílik (a szerző felvételei)

Egyébként tényleg jobb, hogy az ünnepségen az alapítványiak, Bogárdi Zoltán elnök, és Berki Zoltán vitték a szót: kevés olyan összefogott, frappírozott, az intenzív civil küzdés lényegét megfogó beszédet hallhattunk, mint tőlük. A hangsúly ezúttal is a „civil” és a „kezdeményezés” szavakon van; képzeljük el azt a magas helyen előálló szituációt, amely Berki Zoltán szavai alapján a következő pontokba szedhető:

  1. A megszólított befolyásos személy (hallja, kend, bojár, hivatalnok) eleve az íróasztal fiókos oldalán foglal helyet.
  2. Az előterjesztőknek, vagyis az alapítványiaknak mindössze három percük van jövetelük célját elmondani, ennyi időbe muszáj belesűríteni a turisztikai célú erdei kisvasutak működtetésének ellehetetlenülésében rejlő veszélyek taglalatát, különös tekintettel a Szob–Nagybörzsöny kiemelt projekt fél évtizeddel ezelőtti vakvágányra futására. A befolyásos személynek ugyanis rengeteg a teendője.
  3. Beszélni abban a tudatban egy pillanatnyi elbizonytalanodás nélkül, hogy a befolyásos személynek a Börzsöny valószínűleg csak egy folt a térképen.

Történt is bárhogy, most az a három perc lett nagyon ütős, vagy a befolyásos személy érzett rá a lényegre. Vagy mindkettő, a végeredmény (mindenki nyert) szempontjából most már mindegy – az informatív sajtóanyagból, amit írásunk végén találnak, a nagybörzsönyi kisvasút fejlődéstörténetéről minden kiderül.

A kisvasút két, idén már több mint hatvan éves C50-ese vonat élén indult Nagyirtásnak, a látra közlekedésre vonatkozó szabályok szerint. Azaz: ilyenkor a második úgy közlekedik, hogy mozdonyvezetőjének számítania kell a vonata előtt haladó előző vonatra. Indulás előtt szent ígéretek közepette gyors búcsúzkodás Tóth Gabitól, a kemencei múzeumvasút főnökétől, a decemberi Mikulás-vonatukon feltétlenül ott leszünk. A mi vonatunkat (elegye egy Ba és egy nyitott személykocsi) Markója Szilárd viszi, a menetidő Nagyirtásig két csúcsfordítón irányt váltva cirka 45 perc, a 7805 méteres üzemi hosszon az engedélyezett sebesség legfeljebb 15 kilométer per óra, a legnagyobb emelkedés 39,2 ezrelék, a legkisebb ívsugár negyven méter.

Fent az utasok és a díszvendégek közül néhányan elszélednek, sokan Márianosztra, illetve Királyrét felé veszik az irányt, hogy a Börzsöny ottani kisvasútjaival aznapi túrájukat befejezve fussanak be Szobra, vagy Kismarosra.

Legát kolléga egyébként nyolcadikán adja le kisvasutak jelenéről és kilátásairól összeállított írásának kéziratát a Magyar Narancs szerkesztőségében. Mivel a dolgozat összegző, ugyanakkor hivatkozott műnek ígérkezik, október derekán keressük együtt a lapot az újságosoknál.

* * *

A Szob–Nagybörzsöny Kisvasút rövid története

A Dunakanyar börzsönyi „kapujából”, Szobról, illetve a Börzsöny hegyvidékének nyugati lábánál fekvő, látnivalókban gazdag település, Nagybörzsöny határából Nagyirtásra kapaszkodó kisvasút története rendkívül mozgalmas múltra tekint vissza.

Indulás, megszűnés, helyreállítás

A Nagybörzsöny–Szob kisvasúthálózat 1908-tól Nagybörzsöny–Ipolypásztó (ma Pastovce, Szlovákia) között kezdett kiépülni a letermelt faanyag elszállítására, 1912-ben Szob és a Csák-hegyi kőbánya között kőszállítási céllal fektettek le síneket. Az Ipolypásztó vasútállomásához kapcsolódó nagybörzsönyi hálózat Trianon után nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért az erdőbirtokos esztergomi érsekség 1922–24 között, a 420 méter magas Vízválasztó (Nagyirtás) nyergén át összekötő vonalat épített Kisirtás és a Csák-hegyi kőbánya–Szob vonal között. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordítópár építésével, Nagyirtás és a Bezinavölgy között merész hajtűkanyarokkal küzdötték le. Az államosítás után 1957-ben Kisirtásról levezették a síneket Nagybörzsönybe, majd 1969-ben a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakaszon az erdőgazdaság szezonális, hétvégi személyforgalmat vezetett be. Később, 1976-ban Nagyirtás és a Csák-hegyi kőbánya között megszűnt a teherszállítás, utána ezen a szakaszon a sínek fokozatosan eltűntek, 1992-ben pedig a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész is megszűnt.

A térség önkormányzatai 1996-ban hoztak létre közalapítványt a Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes turisztikai célú helyreállítása érdekében. A települések összefogtak a kisvasútbarátokkal, a természetjárókkal, a Börzsöny környezetbarát turizmusáért tenni akaró civilekkel – először a legépebben megmaradt Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz megmentéséért, turisztikai hasznosításáért. A számtalan levél, fénykép, videófilm, tervdokumentáció, beadvány, kérvény, tanulmány, eljárás és bejárás, értekezlet, fórum, újságcikk, tv-riport alig-alig lendítette előre a kisvasút ügyét, hacsak azzal nem, hogy a nagybörzsönyi kisvasút megmentése már-már országos hírű természetjáró, kisvasútbarát közügy lett. A „kisvasútmentők” elszántak és kitartóak voltak. Erejüket a média rokonszenve mellett megsokszorozta az, hogy minden érdekelt szerv, minisztérium (az 1997-ben alakult Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a GM, az FVM és így tovább) elvileg támogatta a felújítást. A nagybörzsönyi kisvasút kezelői joga egy forintos, jelképes összegért 1998. március 16-án az Ipolyerdő Rt.-től a település önkormányzatához került, majd 1997 és 2001 között számos akadályt leküzdve, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és több minisztérium támogatását megszerezve minden feltétel összeállt a legszükségesebbekre kiterjedő felújítás megkezdéséhez.

Kétezerben a hazánkban utolsóként fennmaradt csúcsfordítós (hegyoldali, tolt menetű szintkülönbség leküzdő mód) Kisirtás–Nagyirtás vonalrészt az illetékes minisztérium műemlékké nyilvánította. A forgalom felvétele érdekében elengedhetetlen helyreállítások, a hidak újjáépítése után a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz újraindítására nagy, közös sikerként 2002. szeptember 7-én került sor. A Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány és az érintett önkormányzatok a PEA-ROP (Pályázatelőkészítő Alap–Regionális Operatív Program) keretében 2003-ban összeállították „A Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” című pályázatot. Szob önkormányzata vállalta a beadását – nyertesnek bizonyult! Az I. ütemben a Szob–Márianosztra szakasz teljes újjáépítésére nyílt lehetőség. A kisvasút a szükséges engedélyek megszerzését követően 2009 nyarán állt üzembe; a szobi vasútállomástól a felújított Mária-kút forrása mellett ér fel a Márianosztra határában kialakított állomására, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környékre. A kormány 2008 júniusában – amikor a vasútvonal-bezárásoktól volt hangos a közélet – a Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes rekonstrukcióját kiemelt projektként nevesítette, így a II. ütem, a Márianosztra–Nagyirtás vonalrész helyreállítása karnyújtásnyi távolságra látszott.

Új fejezet

Sajnos a munka megkezdését a projektgazda, Szob önkormányzatának önrészforrás hiánya, sok más egyéb nehézség, s persze a világméretű recesszió, illetve a jegyárbevétellel nem fedezhető működési költségek finanszírozásának megszűnése lehetetlenné tette. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében „Nagybörzsöny és Cierny Balog (Feketebalog) erdei kisvasutak együttműködése, összehangolt turisztikai célú fejlesztése és közös szlovákiai és magyarországi vonzerők kialakítása” címmel benyújtott közös pályázat két ütemének eredményeként azonban 2012–2014 között a Nagybörzsöny–Nagyirtás pályaszakasz és a nagybörzsönyi végállomás teljesen megújult. A Nagybörzsöny–Nagyirtás vonal – mint műemlékvasút – a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kezdeményezésére 2013. július 1. óta a Nemzeti Vagyon része. Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője 2013 februárjában a Szob–Márianosztra és a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz összekötése, azaz a Márianosztra–Nagyirtás szakasz újjáépítése érdekében tárcaközi, magas szintű értekezletet szervezett, ahol a közalapítvány bemutathatta a Börzsönyön átvezető hegyivasút teljes helyreállításának ipartörténeti, természetvédelmi és turisztikai jelentőségét. Az egyeztetés eredményeképpen (is) a Miniszterelnökség felkarolta a projektet, s 2013 őszén a közalapítvány javaslatára az Ipoly Erdő Zrt. belépésével megkezdődött a projekt előkészítése. Az építkezés 2015 tavaszán megkezdődött, s a tervek szerint még az ősszel befejeződik.

Még néhány hét üzem

A nagybörzsönyi kisvasút idén november 1-jéig, 2016-ban húsvéttól, hétvégenként üzemel. Indulási időpontok Nagybörzsönyből: 10:15, 12:15, 15:00 óra. Indulási időpontok Nagyirtásról: 11:15, 13:15, 16:00 óra.

Információ és különvonat rendelése: Nagybörzsöny Erdei Kisvasút Nonprofit Kft.
Tel: 70/770-5386; fax: 27/378-025;
e-mail: pm.nagyborzsony@t-online.hu
Web: www.kisvasut.hu/nagyborzsony,
www.nagyborzsony.hu

Ezzel a Börzsöny hegyvidéki turizmusa új fejezethez érkezett, a Duna-parti Szob – a hajóállomás és a damásdi Ipoly-híd megépülésével – a Börzsöny vitathatatlanul nagyszerű „kapujává” (vasút, 12-es főút, kerékpárút, pilismaróti komp) válik. Márianosztra (pálos kolostor, Börtönmúzeum) az eddigieknél nagyságrendekkel jobban bekapcsolódhat a térség turizmusába, hiszen Nagybörzsöny felé egy teljesen új közlekedési kapcsolata létesül, a 400 méter magasan fekvő Nagyirtás (Szent Orbán Erdei Hotel) és Kisirtás (turistaházak) börzsönyi turistaút csomópontjai élményutazással válnak elérhetővé, a műemlékekben gazdag (Szent István templom, Bányásztemplom, vízimalom) Nagybörzsöny pedig zsákfaluból a nagyszerű hegyivasúton érkező turisták fogadó-településévé lép elő. A Márianosztra–Nagyirtás szakasz újjáépítésével 2016-tól a turisták birtokba vehetik, kirándulásaikba szőhetik a Börzsönyben, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban kanyargó, vadregényes útvonalú teljes Szob–Nagybörzsöny kisvasutat, amely hazánk egyedi, hegyvidéki, ökoturisztikai kínálatának fő attrakciója lesz.

A Nagybörzsöny–Nagyirtás kisvasút útvonala

Nagybörzsöny területe már az őskortól kezdve lakott, a falu neve 1108 körül Bersun formában jelent meg az oklevelekben. A környék nemesfémbányászata a XII. században kezdődött, 1417-ben Zsigmond a településnek bányajogot adott, 1439-ben bányavárosként emlegették. A török időkben elnéptelenedett, de a XVIII. században – a bányák kimerülése után – már mezővárosként ismert. A XIX. század végén a filoxéra elpusztította szőlőit. A látnivalókban gazdag település számára a turizmus jelenti a jövőt. Látnivalók: Árpád-kori, román stílusú Szent István templom, gótikus eredetű, a toronytalan, római katolikus Bányásztemplom, klasszicista evangélikus templom, későbarokk Szent Miklós plébániatemplom, tájház (bányagazdaház), vízimalom (ma múzeum), régi pincesor.

A kisvasút Nagybörzsöny határából, az egykori fatelep melletti erdei tisztásról indul. A szerelvény mintegy négy kilométert a Hosszú-völgyben, csörgedező patak mentén, bükkösök, tölgyesek, tisztások között zakatol, majd felér a három völgy találkozásánál fekvő erdei turistaháztelep, Kisirtás rétjére. Az innen induló turistautak többek között a Nagy-Hideghegyre és a Kisinóci turistaházhoz vezetnek. A hajdani Kereszt-völgyi szárnyvonal helyén kerékpárút vezethetne. A kis szerelvény mögött átállítják a váltót, a vonat tolt menetben hatszáz métert kanyarog a Tolmács-hegy árnyas oldalában. Ez a pálya műemlékké nyilvánított szakasza. A Börzsönyben a szintkülönbséget több helyen úgynevezett „csúcsfordítók” építésével küzdötték le a vasútépítők, sajnos csak ez az egy maradt fenn – utolsóként – hazánkban. Hasonló műszaki megoldású hegyivasúttal legközelebb Szlovákiában, a Beszkidekben, a lengyel határnál találkozhatunk (Vychylovka–Kysucka erdei múzeumvasút). A tolmács-hegyi csúcsfordítótól – most a mozdony előtt váltanak – ismét előre folytatódik a kalandos kisvonatozás. A hegyoldalból a völgy felé letekintve jól látszanak a cikk-cakk pályaszakaszok. Egy kanyar után – ha megbontanák a zárt erdőt – pompás kilátást kapnánk Kisirtás katlanjára. A pálya kétszer metszi a Kisirtáspuszta–Nagyirtáspuszta földutat, a keresztezések között hatalmas, patkó alakú kanyarban kapaszkodik a mozdony. Egy kitérőn át, néhány fenyő alatt elcsattogva felér a vonat a 420 méter magasan, sűrű lucfenyves mellett fekvő jelenlegi végállomásra, Nagyirtásra (tisztás; esőház, pihenőhely). Az innen induló turistautakon Márianosztrára, a szobi kisvasút végállomására, a Nagy-Koppány gyepes csúcsára, a Hosszú-bércen át Nagybörzsönybe, a dunakanyari kilátással kecsegtető Sós-hegy csúcsára, de a Kisinóci turistaház érintésével akár Királyrétre, a Kismaros–Királyrét kisvasút végállomására is el lehet jutni. A legkényelmesebbek a Szent Orbán Erdei Wellness Hotelhez sétálhatnak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!