Idén is kifut az utcára a Magyar Autóklub Dél-dunántúli Tagozatának 256-os Ikarusa, amely tavaly azzal a céllal kelt útra, hogy a pécsi lakosok oldalára írt üzenetekkel állítsanak emléket a közelmúltban kivont autóbusztípusnak. Az iho.hu többször is tudósított a buszcsere-program fejleményeiről, amelyek következtében a városi kivitelű Ikarus autóbuszok valamennyi példánya elköszönt a baranyai megyeszékhelytől.

A pécsi járműpark az új autóbuszok érkezése előtt a kilencvenes elejéig gyártott Ikarusokból és a korszerűbb, kilencvenes évek végén, majd a kétezres években beszerzett Mercedesekből állt. Mint a legtöbb magyar városban, a Dél-Dunántúlon is az Ikarus kétszázas sorozatát szerezték be a korábbi típusok leváltására. A történet érdekessége, hogy a helyi állományban jelentős arányt képviseltek a csehszlovák Škoda-gyártmányú autóbuszok is. Az akkoriban világszínvonalat képviselő kocka Ikarusok első képviselői 1978-tól érkeztek a városba. A szóló változatú 260-asok több, mint tíz éven át váltották az idősebb autóbuszokat, a széria beszerzése végül két különleges autóbusszal zárult le: 1995-ben egy DAF-motorral felszerelt 260.54-es (amelyet kívülről az előrébb helyezett második ajtóról lehetett felismerni), majd 1996-ban egy távol-keleti piacokra fejlesztett farmotoros változat érkezett, amelyet egyetlen legyártott autóbuszként a 246.01 típusazonosítóval láttak el. Az összesen ötvennégy buszt jegyző állományt jellemzően a volán társaságoknak szánt 260.06 verzió képviselte, de használtan szereztek be Miskolcról az MKV-nak gyártott 260.03-as altípusból is.

Az első bolygóajtós 260-asok egyike érkezik Uránvárosban 2008 júniusában (a képre kattintva galéria nyílik a szerző képeiből)

A nagyobb befogadóképességű csuklósok első járműve is 1978-ban mutatkozott be, amelyet tizennyolc éven keresztül majdnem százhúsz társa követett. A 280-asokat több altípus képviselte, mint a szólókat: a hagyományos volános 280.06-os mellett utazhattunk 280.47-es, valamint 280.52-es, továbbá a 280.15-össel (amely között több, miskolci használt csuklós is volt), korábban pedig 280.33-as kivitelűvel is. A kilencvenes évek elején 1991-ben négy, korszerűbb motorral szerelt 280.52 B-, három évvel később pedig további négy 280.52 C-típusú csuklós volt kétszázas korszak utolsó járműve, illetve ekkor érkezett egy német exportból visszatérő kétéves Ikarus is. A hagyományos 16,5 méter hosszúságú csuklósok mellett további négy, különleges jármű is gyarapította a város állományát: a 282-es típusjelzést viselő 18 méteres változat tizenöt éven keresztül szállított utasokat; illetve három a négyszázas széria tolócsuklós változatát előkészítő 284-es is a városi tömegközlekedőket szolgálta. A BPV-140 rendszámot viselő autóbuszt 2006-ban Budapestre vitték, ahol a VT Transman BKV alvállalkozói szerződése keretében először Csepelen közlekedett, majd a metróépítés miatt leállított villamosok pótlását végezte a Kiskörúton. A különleges járművet végül a BKV megvásárolta és nosztalgiajárművé alakítva megőrizte. Az 1990-ig beszerzett kétszázas Ikarusok az új hatósági azonosítók bevezetését követően – kevés kivétellel – egységesen a BPV rendszámmezőt kapták, amely megszakítás nélkül 001–155-ös sorozatot jelentette.

Csúcsidőn kívül: 280-asok sorakoznak a kertvárosi tárolón 2007. augusztus 24-én

A pécsi városi közlekedés utasai talán nem is sejtették a nyolcvanas években, de országos szinten csak nekik volt lehetőségük az új városi típuscsalád első járművein, a négyszázas széria Ikarusain utazni. Az első, 410-es típusú szóló jármű négy évig közlekedett a városban, pályafutását váratlanul egy tűzesettel fejezte be. Pótlására 1989-ben egy 415-ös érkezett, amely egy korábbi beszerzés mellett már a második új fejlesztésű jármű volt a pécsi utakon. Sorozatban gyártott 415-ösök közül 1993-ban tíz, két év múlva ismét ugyanennyi érkezett. A csuklós városi 435-ös változatból pedig öt érkezett 1995-ben.

Négyszázasok randevúznak Uránvárosban 2008. június 9-én

A hetvenes évek végén érkezett Ikarusok az akkoriban egységesített volán arculattal, okkersárga fényezéssel közlekedtek. A nyolcvanas évek közepén viszont változtattak az autóbuszok megjelenésén: 1985-től fehér alapon sötétkék sávozott fényezéssel szerezték be a járműveket. A járműpark különleges autóbusza volt az Ikarus tulajdonában álló ezüst alapon sávozott arculatú 415-ös. A kétezres évekre a kétszázas Ikarusok arculatát az oldallemezeken törtfehér alapon világoskék sáv jellemezte, fehér homlok- és hátfallal. A korszerű motorral szerelt járműveket három árnyalatú zöld sávval jelölték. Ennek ellenére több autóbusz megtartotta okkersárga fényezését is, kék és citromsárga sávokkal, többek között négy 280-as, amelyek a végleg elbúcsúzó Ikarusok maradék állományát is gyarapították. Pályafutása alatt több, nyolcvanas évek elején gyártott csuklóst teljesen felújítottak, vázcserés újraépítésük során korszerűbb bolygóajtókat kaptak. Az autóbuszok motorját turbódízeles változatra cserélték. A nyolcvanas években gyártott kétszázasok legtöbbje Praga automata, az 1985-ös beszerzésű csuklósok pedig manuális váltóval üzemeltek, egy járműbe kísérleti jelleggel Renk-Doromat-fokozatkapcsolót szereltek. Az utolsó nyolc 280-ast, valamint a sorozatban gyártott 400-asokat korszerűbb ZF- és Voith-váltókkal szerelték fel.

Farmotoros kivitelű, a világon egyedülálló 246-os Ikarussal is csak a pécsiek utazhattak

Az autóbuszokat a Volán Tröszt 12. számú vállalata kezdte üzemeltetni. Az önállósítást követően az autóbuszok a Pannon Volán állományába kerülek át. Tizenegy év múlva a városi tömegközlekedés járműparkját a pécsi önkormányzat által alapított szolgáltató cégbe, a Pécsi Tömegközlekedési Rt-be szervezték. A magyar gyártmányú autóbuszokat a kilencvenes évek végétől Mercedes típusú városi buszok váltották le, a cél mégis a buszflotta teljes cseréje volt az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat kezdetére. Az elképzelést kivitelezését a Mecsekbusz Kft. vállalta, viszont az Ikarusok továbbra is maradtak a városban. Hat évvel ezelőtt szóba került, hogy a debreceni szolgáltatóváltást követően munka nélkül maradt, de megfelelően karbantartott Ikarusok érkeznének a Hajdú Volántól, végül ezt az elképzelést elvetették. Az Ikarusok utolsó évei végül a 2012-ben bejelentett új szolgáltató, a Tüke Busz Zrt. üzemeltetésében teltek. A buszcsere-progam 2013-ban vette kezdetét Credo Citadellek érkezésével, egy év múlva öt vadonatúj, zöld, csuklós Volvo 7900 állt forgalomba. A buszparkot közben genfi eredetű 7000-es típusú Volvókkal, VDL Ambassador- és rövidített kivitelű VanHool-autóbuszokkal bővítették. Végül a Hollandiából 2015-ben megérkezett 115 használt Volvo 7700-as autóbusz átadásával az év végén leállították az utolsó Ikarust is. Az autóbuszok maradványait Kővágószőlős közelében egy telephelyen tárolják.

Pécsi 280-asok a csepeli Szent Imre téren 2016. október 7-én: nyugdíjas meló

A pécsi Ikarusok közül több jármű mecseki pályafutását követően másik társaság tulajdonában továbbra újra utasokat szállított. Két csuklós autóbusz a Vértes Volán dorogi üzeméhez került, nyolc 280-as a főváros tömegközlekedésében vállalt feladatot, de ott volt a helyük munkásszállításban, zalai vonatpótlásban, vagy mátrai síelők utaztatásában is, sőt a Volánbusz Zrt. állományának történetében is találkozhattunk pár példánnyal.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!