Az észt fővárosban népszavazás útján döntöttek arról, hogy 2013-től ingyenes lesz a közforgalmú busz- és villamoshálózat. A szavazók kétharmada támogatja az ötletet, amely Európa legzöldebb városává szeretné tenni Tallinnt.

Napjainkban – a nemzetközi trendnek megfelelően – mindössze a költségek 33 százalékát fedezik a jegybevételek, így az önkormányzati és állami költségvetést messze nem terheli annyira a döntés, mint gondolhatnánk elsőre. Ugyanakkor az ingyenessé váló szolgáltatás vonzereje ugrásszerűen nő, várhatóan ezrek teszik majd le autóikat tömegközlekedésre váltva.

„Az elejétől fogva tudtuk, hogy mi lesz a szavazás végeredménye” – mondta Valdo Randpere, az ellenzéki Reform párt elnökhelyettese. Az ingyenes tömegközlekedés ellenzői szerint politikai döntésről van szó, amire gyorsan rákaptak az emberek.

Közlekedésgazdasági vitákban gyakran előkerül az ingyenes közforgalmú közlekedés ötlete. Nem a populizmus vádja szokott a leggyakoribb ellenérv lenni, hanem az, hogy az ingyenes szolgáltatást az utasok többé nem tekintenék szolgáltatásnak. Így a lakosság utazásainak tervezésekor már nem törekedne minimális értéken tartani a helyváltoztatások számát és hosszát, ami társadalmi szinten komoly pazarlást eredményez. Többek között ezért kell a legtöbb európai országban a nyugdíjasoknak és más kedvezményezett társadalmi csoportoknak is minimum egy jelképes összeget fizetni a közlekedésért. Gondoljunk csak azokra az utasokra, akik néhány forintnyi áruházi leárazás miatt átutaznak a városon – a buszjegy számukra ingyenes, de a társadalom összességében rosszul jár a felesleges kapacitásfoglalással.

Az észt média híradásai szerint a tervezet évente 20 millió eurónyi többletköltséget teremt a közszféra számára. A projekt támogatói a városi autóforgalom drasztikus csökkenésétől várják a befektetés megtérülését.