csik

 

 

 

A gyakorlatban ugyanis már évek óta zajlanak a menetrendekkel kapcsolatos viták, eszmecserék az előkészítés során. Ez a polémia most újabb résztvevő megjelenésével válik egyre szövevényesebbé: a miniszteri rendelet az úgynevezett Regionális Közlekedési Szakbizottság (RKSZ) működési és szervezeti kérdéseit tárgyalja. A remények szerint ez a testület a jövő közlekedésfejlesztésében megkerülhetetlen lesz.

Egyelőre azonban továbbra is csak javaslattételi hatásköre van. A szervezet, amely a megyei közgyűlések tagjaiból, közlekedési célú kistérségi társulásokból, fejlesztési tanácsok és szakmai szervezetek képviselőiből, a régió munkaügyi központjának igazgatójából, továbbá a megyei jogú városok főjegyzőiből áll, a törvények módosítása nélkül egy tapodtat sem mozdulhat előre. Azaz minden marad úgy, ahogy eddig: a forráskereteket akkurátusan betartva menetrendi szerkezetet, hálózati és infrastrukturális fejlesztéseket javasolhat a térségben az RKSZ (előbbinek természetesen az országos hálózathoz kell igazodnia), illetve véleményét fejezheti ki az országos menetrenddel kapcsolatban. Hiába azonban kiterjedt kapcsolatrendszere (kistérségek, önkormányzatok, szakmai és társadalmi szervezetek), döntési jogköre továbbra sincs, javaslatait vagy elfogadják, vagy nem.

Ígéretben persze nincsen hiány: hatékonyabb igénykielégítés, az ágazatok összehangolása, elsődlegesen ráhordó szerepű autóbuszjáratok. S ha már autóbusz: a közúti közlekedésnek a KHEM közleménye szerint országos szinten csak akkor érdemes teret nyitni, ha a vasúti közlekedés nem megoldható, vagy autóbusszal látványosan jobb eredményeket lehet elérni. A kötöttpályás közlekedést pedig ott helyezik előtérbe, ahol megfelelőek az infrastrukturális feltételek. Ezek részletezésére a kiadott közlemény nem tér ki.

 

6341_037-7_szeged_3f_kereszt_070520

Hiába az RKSZ és ki tudja még, hányféle szervezet, a vasútvonalak sorsa a KHEM berkeiben dől el

 

Az RKSZ elnökét a mindenkori szakminiszter bízza meg feladatkörének ellátásával, ebben azonban köteles kikérni a térség Regionális Közlekedésszervezési Irodájának javaslatát. Ennek vezetője egyben az RKSZ alelnöke is lesz. Egy példa: a Közép-magyarországi RKI irodavezetője és tudományos munkatársa lehet a térségben alakuló RKSZ alelnöke, mégpedig az az Ács Balázs, aki 2006 szeptemberében az Indóház lapjain „Mellékvonalak halállistán” című írásában a kötöttpályás közlekedés ellenében foglalt állást. A KTI Személyközlekedési Igazgatóságának igazgatója, s egyben az RKI-k munkájának összefogója pedig a BKV-tól 2007-ben elkerült Aba Botond.

 

DSCN5281

Az autóbuszon vagy vonaton utazó a szolgáltatásért fizet – vagy nem... vagy szolgáltatás nincs

 

A KTI-RKI irányítja a rögzített határidőkkel tarkított egyeztetési folyamat országos és regionális szintjét is, amelynek során először a vasúti, majd a közúti közlekedést veszik górcső alá. (Emlékeztetőül: országos üzemeltetés alá esnek a nemzetközi, a távolsági viszonylatok, a Budapestről induló vagy oda érkező vonalak és az elővárosi járatok, míg regionálisan rendelhető meg a régiókon belüli vagy szomszédos régiókba közlekedő vonat és autóbusz). Addig azonban, amíg nem történnek meg a szükséges törvénymódosítások, és a régiók nem rendelkezhetnek források felett, addig nem valósul meg az áhított szubszidiaritás, és a döntéshozási folyamat csak egy újabb gittegylettel gyarapodik.