Japán is átlépte a bűvös háromszázat

iho   ·   2013.03.27. 11:30
400px_jreast_e5

Március 16-án új menetrendi időszak lépett életbe a japán JR East vasúttársaságnál. Ez a dátum azért jelentős, mivel ettől a naptól fogva a JR East E5-ös villamos szerelvényei az ország Honsú szigetén futó Tóhoku Sinkanszenen átléphetik a háromszázas sebességet. A „kacsacsőrű” vonatok legmagasabb üzemi tempója 320 kilométer per órára emelkedett a Tocsigi prefektúra székhelye, a félmillió lakosú Ucunomija és Ivate prefektúra központja, a háromszázezres Morioka közötti, közel négyszáz kilométeres szakaszon. Mivel jelenleg ez a legnagyobb engedélyezett sebesség a japán vasúthálózaton, így mostantól az E5-ösök számítanak a leggyorsabb japán vonatoknak.

Az E5-ösök érkezésével a menetrendváltáskor a JR East teljesen leállíthatta a Tóhoku Sinkanszenen eredetileg közlekedő, 1980 és 1986 között gyártott 200-as sorozatú szerelvényeit.

Az extravagáns külsejű E5-ös motorvonatok képviselik a mai japán vasút csúcsát<br>(fotó: Toshinori Baba)

A Railway Gazette arról ír, hogy a kísérleti jelleggel megépített, Fastech 360S szerelvények átalakításával létrehozott E5-ös szériát azért tervezték háromszáznál is nagyobb óránkénti sebességűre, hogy általuk a Tokió és Sin-Aomori közötti, 713 kilométeres út menetidejét három órára le tudják csökkenteni. A prototípus motorvonat 2009. nyári bemutatását követően a már sorozatgyártású, tízkocsis szerelvények a két évvel ezelőtti menetrendváltáskor, 2011 márciusában álltak forgalomba. A Tokiót és Aomorit összekötő, Hajabusa (azaz vándorsólyom) elnevezésű Sinkanszen-szolgáltatásnak kezdetben még „csak” a háromszázas óránkénti tempó lehetett a csúcsa. A Tóhoku Sinkanszen sebességét 2011 végére tervezték megemelni, azonban ezt a 2011-es hatalmas földrengés és szökőár következtében határozatlan időre elhalasztották, sőt a legnagyobb tempót is lecsökkentették 275 kilométer per órára. (A vonal középső szakaszán található az atomerőmű-balesetet szenvedett Fukusima városa.)

Az európai szemnek igencsak szokatlan, futurisztikus formájú E5-ös vonatokból ötvenkilencet rendelt meg a JR East. A szerelvényeket kooperációban gyártó Hitachi és Kawasaki Heavy Industries eddig huszonötöt szállított le belőlük. Az E5-ös hosszú, kacsacsőr formájú orra leginkább aerodinamikai funkciókat lát el: nagy sebességű haladás közben az alagutakban fellépő légnyomáshullámok csökkentésére szolgál. Az E5-ösök festése is egyedi: a szerelvények felső részének zöld festése az örökzöldeket jelképezi, az alsó rész fehérsége a felhőkre utal, a kettő közötti vékony, rózsaszín sáv pedig a felkelő nap országának egyik jelképét, a virágszirmokat mintázza.

Az E5-ösök másodosztálya is rendkívül kényelmes helyeket kínál<br>(fotó: yisris, Flickr)

Egy E5-ös vonat 658 másodosztályú, 55, az első osztálynak megfelelő „zöld” osztályú, valamint tizennyolc, úgynevezett „Gran Class” ülőhelyet kínál az utasoknak. A három- plusz kétüléses elrendezésű, másodosztályú részen 104 centi hely van két, egymás mögötti ülés között. Az úgynevezett „zöld” osztályon mindkét oldalon két-két ülés található, és már 116 centit kell előrenyúlni, hogy elérjük az előttünk található ülést. A 47,5 centi széles székek támlája 31 fokban dönthető hátra. A csúcskényelmet jelentő Gran Class-ülések a szerelvény Aomori felé néző végén, a vonófejben találhatóak, kettő plusz egy elrendezésben. A teljes luxus érdekében bőrrel vonták be az 52 centi széles fotelüléseket, amiknek háttámlái 45 fokban dönthetőek hátra, az ülések között pedig 130 centi hely van. Minden szerelvényen két kártyás telefonkészülék, automata defibrillátor, valamint öt WC található, ezek közül egy a mozgássérültek által is használható. Az E5-ösök kocsijainak számozása a vonat Tokió felőli végén, az egyes kocsival kezdődik.

A Gran Class-páholyok a repülőgépek luxusához hasonló, fejedelmi kényelmet nyújtanak<br>(fotó: Kaidog, Wikipedia)

A normál nyomtávú, 9960 kilowatt összteljesítményű E5-ösök két áramszedővel rendelkeznek (a hármas és a hetes számú kocsik felett). 25 kilovolt 50 hertzes váltóáramról üzemelnek, lassításkor képesek a fékezési energiát a vezetékbe visszatáplálni. Gyorsítóképességük 1,7 kilométer per másodperc. Az E3-as és az E6-os szerelvényekkel is képesek szinkronban üzemelni.

A menetrendváltással nemcsak az E5-ösöket állította szolgálatba a JR East: hivatalos ünnepséget követően indult útjára az első E6-sorozatú, Szuper Komacsi-vonat a főváros és Akita között futó, keskeny nyomközűről normálra átépített mini Sinkanszen-vonalon. A tavaly év végén bemutatott, hétkocsis E6-os motorvonatok az E5-ösökkel összekapcsolva, úgynevezett Hayate-szolgáltatásként közlekednek Tokió és Morioka között, jelenleg még maximum háromszázas sebességgel. A tervek szerint jövő tavasztól hasíthatnak együtt háromszázhússzal. Az E3-as vonatokat leváltó, billenő kocsiszekrényes E6-osok az Akita Sinkanszenen mindössze százharminccal közlekedhetnek – adja hírül az International Railway Journal.

Kapcsolódó hírek