A mozdonyvásárlás során az Ukrzaliznyica (UZ) egyik fő célja az, hogy a járművek részegységeinek akár ötven százalékát Ukrajnában állítsák elő. A vasúttársaság az idén választja ki a járművek gyártóját a tízéves mozdonyflotta-megújítási programhoz. Az UZ az elavult, szovjet eredetű dízelektől is szabadulna: az amerikai GE Transportationtől első körben harminc új TE33A sorozatú, hattengelyes mozdonyt szereznek be, további kétszázat pedig Ukrajnában építenének meg.

Az UZ tíz év alatt több mint kétszáz új dízelmozdonyt és akár négyszáznyolcvan villamos mozdonyt szerezne be flottakorszerűsítési programja részeként (kép forrása: Railway Gazette)

A korszerűsítési program részeként az UZ 2019-ben negyvenhat új vasúti személykocsit és három új elővárosi motorvonatot is vásárol, továbbá felújítanak hatvannégy személykocsit és huszonnégy motorvonatot. A teherkocsiflotta sem marad ki: hatezer-ötszáz új, nyitott tetejű vagont szereznek be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 133 millió eurós (körülbelül negyvenhárommilliárd forintos) kölcsönéből.

Az Ukrzaliznyica a díjszabás átstrukturálásán is dolgozik. Kiemelt cél az automatikus indexálási mechanizmus bevezetése az áruszállítási tarifák terén, a díjszabási osztályok konvergenciája, valamint az üresfutások tarifájának egységesítése. Az UZ szerint e lépésekkel a szállított áruk mennyisége ötmillió tonnával nőhet, még több járművet és infrastruktúrát javíthatnak meg, továbbá teljesíteni tudják a huszonnégy és fél milliárd hrivnyás (255 milliárd forintos) tőkebefektetési tervet.

A piros vonallal jelölt Dolinszka–Mikolajiv–Koloszivka vasútvonalon hamarosan kiépülhet a felsővezeték és részben a második vágány is (térkép: Wikipedia)

A vasúttársaság 2019-es infrastruktúrafejlesztési tervei között két vonal villamosítása található. Az ország déli részén, a Fekete-tengeri kikötőkhöz vezető, 253 kilométer hosszú Dolinszka–Mikolajiv–Koloszivka vonalon Mikolajiv és Koloszivka között százöt kilométeren kiépül a felsővezeték, a Dolinszka és Mikolajiv közötti száznegyvennyolc kilométeren pedig a dróttal együtt a második vágányt is létrehozzák. Modernizálják a vonal jelző-, biztosító- és telekommunikációs berendezéseit, továbbá az állomások vágányhálózata is korszerűbbé válik. A 367,9 millió euró (117 milliárd forint) költségű beruházáshoz az UZ az Európai Beruházási Banktól (EIB) és az EBRD összesen háromszázmillió eurónyi (95,5 milliárd forint) hitelt szerzett. A projekt várhatóan 2022-re készülhet el. A másik villamosítás a nyugati országrészben zajlik: a Kovel és a lengyel határnál fekvő Izov közötti kilencvennégy kilométeres pályaszakasz felett fog zümmögni a drót hamarosan. Az ötvenhárommillió euró (16,9 milliárd forint) becsült költségű beruházásnak 2020-ban kell befejeződnie.

Az UZ 2019-ben tovább bővítené a kapcsolatokat az EU-s tagállamokkal is, többek között Kijev és Berlin, valamint Munkács és Kassa között indítanának közvetlen járatokat. Tavaly szeptemberben az ukrán infrastruktúraügyi miniszter Vlagyimir Omelijan bejelentette, hogy az ország két olyan vasúti projekten dolgozik, melyeknek köszönhetően újra lehet majd indítani a forgalmat a lengyelországi Przemyśl és Malhowice, valamint a már Ukrajnában, a lengyel határnál található Nizankovicsi között, továbbá elindulhat a menetrend szerinti nemzetközi személyszállítás Lviv és a lengyelországi Lublin között. Az UZ nagysebességű szolgáltatás elindítását is tervezi a közeljövőben, ez várhatóan a Lviv–Kijev–Odessza tengelyen valósulhat meg – jelenti a Railway Pro.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!