A versenyt rendező Magyar Vitorlás Szövetség óvatos becsléssel több mint ötszáz résztvevőt vár a versenyre – hangzott el a verseny csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az idei lesz az utolsó előtti olyan verseny, amin csak klasszikus építésű hajók indulhatnak, 2015-től megszűnik ez a szabály, és akár többtestű hajókkal is lehet majd indulni. Ekkor lép életbe az a szabály is, hogy a versenyszabályzatot 4 éven át nem lehet megváltoztatni, vagyis érdemes lesz több évre előre tervezni a hajókkal. Az idei versenyen azonban még csak egytestű, tőkesúlyos, legalább 25 négyzetméternyi vitorával rendelkező hajókkal lehet indulni - mondta Szoják Balázs, a verseny főrendezője.
A mostani verseny legnagyobb esélyesei a klasszikus felépítésű, de modern hajók, közöttük is elsőként a Budapest Bank (Lisa), amelynek kormányosa, Litkey Farkas már kilencszer nyerte meg a regattát. „Legalább ilyen fontos azonban az a sportteljesítmény, amelyet a lassúbb hajók legénysége nyújt, akik sokszor másfél-két napot töltenek az időjárás viszontagságainak kitéve a vizen” – mondta a főrendező. Szoják Balázs hozzátette: az idén először minden hajón lesz VHF rádió, amelyen az MVSZ diszpécserei közlik az aktuális versenyinformációkat, illetve segélykérést is fogadnak.
A Kékszalagot immár negyedik alkalommal egy ifjúsági verseny, a Kékpántlika előzi meg a Balatonfüred-Tihany-Balatonfüred távon.
Az eseménysorozat július 13-án kezdődik a Kékpántlikával. A hagyományokkal szakítva, csütörtökön rajtol a Kékszalag mezőnye a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred távon. A szél függvényében a legjobbak befutására csütörtök este és éjjel számítanak az erre az alkalomra kivilágított célvonalon a balatonfüredi móló előtt. Ezután szombat reggel kilenc óráig lehet még érvényesen célba érni.
Az európai tavakon rendezett tókerülő vitorlásversenyek között a Kékszalag a legrégebbi, a balatoni versenytáv a leghosszabb, és az elmúlt években itt vitorlázik a legnépesebb mezőny is.
A Balatonon 1934 óta rendeznek tókerülő versenyeket. A Genfi-tavi Bol d’Or először 1939-ben, a Boden-tavi Rund um és a Garda-tavi Centomiglia első mezőnye 1951-ben rajtolt. A Kékszalag hagyományos útvonala a Balatonfüred-Kenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred útvonal. Ez a táv légvonalban 145 km. Természetesen a hajók a valóságban, a szélviszonyoktól függően ennél jóval többet vitorláznak, szembeszél esetén sokkal hosszabb útra kényszerülnek. A Kékszalag limitideje 48 óra, vagyis maximum két nap áll a versenyzők rendelkezésre a táv teljesítésére.
A Kékszalagra hagyományosan júliusban egy holdtölteközeli napon kerül sor, ez sokat segíthet a tavon hajózóknak. Az első Kékszalag versenyt 1934. július 27-én rendezte a balatonfüredi Hungária Yacht Club. 21 hajó állt rajthoz és csak ketten adták fel a versenyt. A győztes a Rabonbán nevű 30-as Cirkáló lett Ugron Gábor kormányzásával. Azóta a versenyzők létszáma folyamatosan növekszik. 2010-ben már 623 hajó állt rajthoz.
Az európai tókerülő versenyek történetének eddigi legnagyobb mezőnye 1990-ben a Genfi-tavon vitorlázott, akkor 684 hajó állt rajthoz.
A Kékszalagot kezdetben kétévente, minden páros évben rendezték meg. 1944-ben elmaradt a versenyzés a hagyomány 1947-ben folytatódott. Ezután szintén kétévente, de a páratlan években került sor a balatoni tókerülő versenyre. 2001 óta már minden évben van Kékszalag.
A verseny történetének legsikeresebb hajója a Tramontana, amely nyolcszor nyerte el a Kékszalagot. A verseny történetének legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas kilenc győzelmével. 2001 és 2009 között megszakítás nélkül győzött minden Kékszalagon.
Női kormányos először 1940-ben nyerte a Kékszalagot. Dr. Kultsár Istvánné Gordon Evelyn a Tramontanával 1942-ben megismételte győzelmét. Azóta rendszeresen indulnak tisztán női csapatok is a versenyen.



