Kell egy viszonyszám
Ki használt először vezetett pályás járművet? Nem tudni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban például egy középkori, fa vezetősínes bányacsillét is láthatunk. A vassín Angliában, az 1760-as években jelent meg, ez tette lehetővé az emberi erő helyett a hatékonyabb lóvontatást. Közforgalmú célra a lóvasút 1803-ban, szintén Angliában jelent meg (Surrey Iron Railway).
A gőz erejének felhasználásával már az ókorban is foglalkoztak: Alexandriai Hérón görög gépész és matematikus készítette az első működő gőzhajtású eszköznek tekinthető szerkezetet az időszámításunk kezdete előtti első században. Az ipari forradalom több kísérlete után viszont James Watt alkotta meg az első használható gőzgépet 1769-ben. Ezt jóval megelőzte az első gőzhajtású jármű: a francia Nicolas-Joseph Cugnot gőzkocsija.
Az első működő gőzmozdony sem Stephenson nevéhez fűződik: Richard Trevithick a walesi Pen-y-Darren-i vasművekben 1804. február 21-én helyezte üzembe gőzvontatású vasútját. A 16 kilométeres pályán a mozdony öt kocsit vontatva 16 utast szállított. George Stephenson (akit mindenképp a tökéletesített gőzmozdony megalkotójaként tisztelhetünk) Locomotion nevű mozdonyával 1825. szeptember 27-én indult meg a Stockton–Darlington közötti közforgalmú közlekedés. A világ első, gőzvontatású, közforgalmú vasútjának megszületése mindenképp ez a dátum. Negyven kilométeres hosszával ez a vonal az akkor létező leghosszabb vasút is volt, lóvontatással és/vagy ipari célokra is ennél rövidebb pályákat építettek.
A Liverpool & Manchester Railway Company mozdonyversenyt rendezett, a később megnyitandó vonalukra kívánták kiválasztani a megfelelő járművet. A rainhilli versenyt 1829 októberében tartották, ezen a George Stephenson alkotta Rocket 42 kilométeres óránkénti sebességgel, és ami igazán fontos volt: megbízható üzemmel teljesítette a 2,8 kilométeres távot. Stephenson ezzel az 500 fontos fődíjon kívül elnyerte a mozdony közlekedtetési jogát is az egy évvel később megnyíló vasútvonalon: a megnyitón ez a gép húzta az első vonatot.
