Kényszerleszállás a WC-k miatt, épp a globális ünnepen

iho   ·   2016.11.21. 16:15
cim

A PIA Pakistan International Airlines Boeing 777-200-asa Torontóból repült a pakisztáni Lahore felé, amikor az Északi-tenger felett a személyzet kényszerhelyzetet jelentett, majd egy órával ezután a gép eseménymentesen földet ért Manchester repülőterén.

A PIA 777-ese: nagy hatótáv, hosszú járat, sok toalett kell...

Mint kiderült, a kényszerű landolás oka az volt, hogy a gép valamennyi illemhelyisége felmondta a szolgálatot, amit feltehetően az egyik WC-be beledobott kemény tárgy okozott. Tekintettel a hátralévő igen komoly távolságra, a személyzet döntése érthető volt: noha nincs adat arról, hogy a gépen hány utas volt, nyilván még vagy tíz órányi repülési idő volt hátra, ami alatt nem lehetett volna használni a mellékhelyiségeket. A gép három órányi veszteglés után tudott felszállni Manchesterből, hogy folytassa útját Pakisztán felé.

Az Aviation Herald repülésbiztonsági portál magyarázata szerint a szilárd tárgy feltehetően a toalettek közös elvezető csövét dugaszolhatta el. Az egyik hozzászóló azt írja, ilyen közös vezeték nincs, viszont három helyről futnak a csövek egy közös szelephez, és valószínű itt akadt fenn valamilyen tárgy.

Az egyik első gép toalettel: a sokszárnyas Caproni

A különös probléma egyébként egészen pontosan november 19-én adódott a járattal, ami azért érdekes, mert ez a nap  a WTO, azaz a Toalett Világszervezet döntése alapján a WC világnapja: alkalom arra, hogy a globális közvélemény figyelmét felhívják arra a globális problémára, hogy két és félmilliárd ember évi 200 millió tonnányi „humán hulladéka” megfelelő illemhelyek és csatornák valamint tisztítótelepek hiányában okoz környezetszennyezést és betegségeket.

A légi toalett szinte egyidős magával a repüléssel, illetve azzal a formájával, amit a mai utasszállítás ősének tekinthetünk. Az utasszállítók toalettel való megfelelő felszereltsége a gépek befogadó képességének és hatótávolságának a növekedésével vált egyre fontosabb technológiai kérdéssé.

Az első DC-3-asok illemhelye a farokrészben

A Wikipedia szerint az első repülőgépbe épített illemhely egy olasz óriásé volt, de a kilenc szárnyas(!), nyolcmotoros Caproni Ca.60-as repülő hajó a második felszállása alkalmával összetört, és második példányt nem szereltek össze. Más adatok viszont az elsőséget Sikorskynak adják, aki még orosz tervezőként alkotta meg 1913-ban a világ első négymotoros repülőgépét, a Russzkij Vityazt, majd ennek polgári változatát,: az Ilja Muromec hatalmas törzsében illemhely is volt a tizenhat utasnak. Ezután az 1928-as tervezésű brit Handley Page H.P. 42-es kapott toalettet, és természetesen a légiközlekedést forradalmasító DC-3-ban is már megtalálható ez a fontos fülke. (A szovjet építésű Li-2-esben is volt WC, mint ahogy a Goldtimer alapítvány HA-LIX-ének farokrészében is van, csak oda már a modernebb változatot építették be, amelyben az a bizonyos kék kémiai anyag semlegesíti a tartalmat.)

Mai modern utasszállító toalettje...

Az utasszállítók innentől kezdve elképzelhetetlenek megfelelő mellékhelyiség nélkül. Sőt, valamilyen toalett-lehetőséggel már a második világháborús bombázókat is felszerelték, hiszen sok esetben a bevetés akár tíz óránál is hosszabb volt. A hatvanas években megjelenő business jetek világában is tért nyert ez a követelmény, a Learjet egykori eladási főnöke, Alex Kvassay könyvéből tudjuk, mennyire fontos volt ezeknek az alkalmatosságoknak a megfelelő elkülönítése az első gépeken e célra elhelyezett függöny helyett... A mai hosszabb törzsű üzleti gépeken elől és hátul is általában elhelyeznek egy-egy illemhelyet

A mai légitársasági gyakorlat általában ötven utasonként egy mellékhelyiséget jelent, de ez persze aszerint is változhat, milyen jellegű a gép üzemeltetése. Például a légitársaságok általában úgy gondolkodnak, hogy low-cost hálózatban nem kell nagyon sok illemhely, hiszen a fedélzeten nincs felszolgálás, gyakorlatilag alig van fogyasztás, és az útvonalak sem túl hosszúak. Fokozottan érvényes ez a logika a regionális gépekre: ezért okozhatott zavart (és sorban állást) például a toalettek alacsony száma a regionális, tehát rövid útvonalakra szánt S100 Superjet első éveiben, amikor mégis hosszabb vonalakra, például a Moszkva–Budapest-járatra állították be a típust.

...és a mögötte lévő bonyolult berendezés

Egyébként ezért is érthető, hogy egy gépet nem olyan könnyű minden változtatás nélkül értékesíteni, ha a légitársaság úgy dönt, hogy már nem akarja tovább használni. A WC-k száma és elhelyezése tehát kötődik ahhoz, milyen járatokra használják, eladáskor adott esetben viszont következhet a költséges átszerelés, akár több, akár kevesebb illemhely kell az új tulajdonosnak.  Ugyanez nehezítheti, ha egy új gépet már berendeznek, de a megrendelő visszamondja az átvételt és másnak kellene a gépet eladni: a csődbe ment Skymark A380-asai esetében is többek közt az nehezítette évekig a gépek értékesítését, hogy mások másképp rendezték volna be, máshová helyzeték volna mind a konyhákat, mind a toaletteket.

Ha technikai probléma adódik a levegőben a WC-kkel, arra a személyzetnek kell reagálnia. Egy magát megnevezni nem kívánó egykori kapitány úgy informálta portálunkat, hogy a régi időkben, ha tönkrement a gépen a toalett, akkor az egyszerűség kedvéért épp úgy jártak el, mint a mai diszkontok, inkább nem adtak enni és inni az utasnak, hogy ne kelljen közben leszállni a zavar miatt.

A mai gépeknél csak egy ponton kell csatlakoztatni ürítéshez

A WC-k működésének zavartalanságát egyebek mellett a fejlett technológia is biztosítja. A nagy utasszállítókon az egyik áttörést az jelentette, amikor egyesítették a rendszert: egyetlen, vákuummal működő hálózatba kötötték a toaletteket, így egy helyen történhet a repülőtereken a rendszer ürítése. A másik változás, hogy az eddig általánosan elterjedt kémiai helyett most már a modernebb gépeken az elektromos semlegesítés a meghatározó módszer. A célállomásokon természetesen megfelelő szakszemélyzet által kezelt mozgó berendezés üríti a rendszert, de az is a légitársaság döntése, hogy a célállomáson megrendeli-e ezt a szolgáltatást, vagy úgymond hazahozza a dolgot.

A mostani kemény piaci körülmények között a toalettek kérdése is döntő lehet abban, hogy a gép egyrészt könnyebb, másrészt az utasok száma nagyobb legyen: az Airbus a sűrűbb székezésű keskenytörzsű gépeken alkalmazza az úgynevezett Smart-Lav egységeket, amelyek vagy plusz egy üléssort tesznek lehetővé, vagy ugyanannyi sort nagyobb lábhellyel, ha nem diszkont társaság gépéről van szó.

Főleg a diszkontoknak fontos újdonság a Smart-Lav

És még egy fontos szempont: a toaletteket fel kell szerelni a megfelelő biztonsági berendezésekkel is, mert olykor még mindig akad olyan utas, aki képtelen kibírni az utat cigi nélkül, és azt hiszi, hogy a WC-ben elbújva szívhat valamit, Nos mivel itt külön füstjelzők vannak felszerelve, a lebukás és ezután a súlyos büntetés nemigen maradhat el. Ugyanakkor érdekes, hogy a nemrég a Földközi-tenger felett eltűnt EgyptAir A320-as ACARS-rendszere két helyről közvetített tűzjelzést, az egyik az elülső műszerrekesz volt, a másik a felette lévő toalett.

Még egy érdekesség: nemrég került az amerikai törvényhozás elé egy törvényjavaslat, amely egyfelől tiltaná, hogy bármely légicég bármely repülőgépén pénzt kérjen a toalett-használatért, a társaság, amely először felvetette a WC-használati díjat, a Ryanair volt. Ugyancsak rögzítené a törvény, hogy az utasnak joga van külön térítés nélkül átkérnie a jegyét másik járatra, ha úgy értékeli, hogy az adott gépen nincs elég toalett az utasok számára.

Elegancia és drágaság: egy VIP-gép toalettje

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek