A kormány jóváhagyásával hivatalosan befejeződött a világ egyik legnagyobb repülőterének építése: a Peking Daxing International átadását nagy légiparádé mellett és a kínai állam legmagasabb rangú vezetői részvételével tervezik egyes hírek szerint szeptember 30-án, más információk szerint legkésőbb akkor, de lehet, hogy valamivel előtte.

Portálunk 2013-ban számolt be arról, hogy a pekingi kormány jóváhagyta a 70 milliárd jüan, 11,2 milliárd dollár értékű beruházást, amelynek eredményeképp sikerül tehermentesíteni az olimpiára ugyan kibővített, de így is kapacitása határán működő Beijing Capital International légikikötőt, amely mára, évi csaknem százmillió utassal, a második legforgalmasabb reptérré nőtte ki magát Atlanta Hartsfield mögött.

A Beijing Capital az óriásvárostól északra üzemel, a Daxing pedig Pekingtől délre épült, a városközponttól 46 kilométerre, és a tervek szerint körülötte egy egész új szupermodern városrész alakul ki kereskedelmi-üzleti központokkal, kormányintézményekkel. A zöld jelzés idején még 2018-ra tervezték az átadást, a szeptemberi start nyilván a most kezdődő alapos tesztsorozattól függ, amely a terminál rendszereit éppúgy vizsgáztatja, mint a navigációs berendezéseket, a pályafényeket, a többi kiszolgáló létesítményt. Ugyancsak korábban végső soron 130 milliósra fejleszthető kapacitásról beszéltek, mostanság inkább a százmilliós számot emlegetik A mostani nyitáskor a légikikötő 45 millió utas fogadására és indítására lesz képes, 2025-re fut fel majd ez a szám 70 millióra.

Még építés közben (fotók: Wikipedia)

A repülőtér szinte egyedülálló jellegzetessége a hatalmas – az új isztambuli után a világ második legnagyobb - terminál-épülete: egyetlen hatalmas, 700 ezer négyzetméternyi tér, amelynek tengericsillagszerű karjaihoz hetvenkilenc állóhely kapcsolódik utashidakkal, és 80 ezer négyzetméteren zajlik majd a reptér földi közlekedési kapcsolatainak, például a városközpont és Daxing International közötti gyorsvasútnak és metrónak a kiszolgálása. Az egyterminálos rendszer egyfelől emlékeztet a kínai közösségi építészet hagyományaira, amikor egy központi térhez több lakóegység kapcsolódik, másfelől az ígéretek szerint így lehetett a legkisebb energiafelhasználást és a legkevesebb károsanyag-kibocsátást elérni.

A kezdeti időszakban négy pályát használnak, egyébként az első kísérleti leszállások már májusban megtörténtek. Teljes kiépítettségében a repülőtérnek hét illetve nyolc pályája lesz: a híradásokban látható eltérés feltehetően abból adódik, hogy a nyolc pálya közül egyet a kínai légierő gépei számára tartanak fenn. Egyébként ebből az érdekes momentumból is érzékelhető, mekkora a katonai vonal behatása a beruházásra, már a politikai döntés is erősen késett, mert a légierő nem értett egyet azzal, hogy egy új, óriási forgalmú polgári repülőtér miatt csökkenjen a rendelkezésére álló légtér.

Óriásgép az óriásreptéren: üzemi próba a China Southern A380-asával

Az óriásország légterének ugyanis 70 százalékát a katonaság ellenőrzi, jelentős részben ennek köszönhető, hogy tavaly a késések száma 50 százalékkal(!) emelkedett, de az új reptér legalább abban segít, hogy a korlátozott légi útvonalakat több gép vehesse igénybe – jellemzi a helyzetet a repterekkel foglalkozó szakportál, hozzátéve, hogy ha a légierő hajlandó lenne még tízszázaléknyi légtér ellenőrzéséről lemondani, az a kínai GDP-t évi több, mint 32 és fél milliárd dollárral növelné.

A kölföldi légitársaságok közül a Finnair jelentette be elsőként, hogy idén novemberben már Daxingra repül. A nagy csata hírek szerint azonban a belföldi, elsősorban a három óriási állami tulajdonú légitársaság, az Air China, a China Eastern és a China Southern között zajlik a daxingi leszállási jogokért, mindenesetre ezek fedik le a kínai polgári légiközlekedés háromnegyedét. Hírek szerint a China Eastern nagyrészt marad az északi nagyreptéren, a külföldiek megoszlása pedig úgy alakul, hogy a Star Szövetség társaságai is maradnak a mostani pekingi légikikötőben, és a Sky Team tagok költöznek a Daxingra.

És hogy mennyire szükséges az új pekingi légikikötő, arra jellemző adat, hogy 2018-ban az előző évhez képest több mint tíz százalékkal nőtt a légiutasok száma, ami több mint egy és negyed milliárd embert jelent, 2022-re Kína légiközlekedési piaca beéri és elhagyja a jelenleg vezető Egyesült Államokét.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!