Nyár óta Révész Máriusz személyében kormánybiztosa is van a témának, most pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) megalakult a Kerékpáros Koordinációs Főosztály, élén Berencsi Miklóssal, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kerékpáros osztályának korábbi vezetőjével.

A Kerékagy-blog rögtön interjút is készített a frissen kinevezett főnökkel, ennek témáiból szemezgetünk most, a szükséges helyeken némi szakmai magyarázattal, háttérismerettel, kiegészítéssel.

Nehéz előítélet nélkül szemlélni a fejleményeket, hiszen számos példa mutatja, hogy a rosszul működő rendszerek újabb, átfogó, központosított rendszerekbe történő gyömöszölése nem mindig hozza meg a minőségjavulást, gyakran inkább a gyerek vész el a sok bába között. A jelenlegi szándék, hogy az (egyébként nyelvtanilag hibás nevű) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. építi majd az országos és regionális kerékpárutakat, azonos szempontok és követelmények alapján. Az elvárás, hogy a központilag ellenőrzött és végrehajtott tervezés-kivitelezés során éppen olyan homogén, nagyjából azonos minőségi színvonalú hálózat jöjjön létre, mint amit az egyéb közutak alkotnak.

A NIF Zrt. felé az is elvárás, hogy a sok szereplő (szakmai és civil szervezetek, egyesületek, önkormányzatok, klubok) igényeit és érdekeit összehangolva alkossa meg az általánosan használható generálszószt, mellyel minden kerékpáros infrastruktúrát le lehet önteni.

Az országban járva-kelve elég nyilvánvalóvá válik, hogy a hivatkozások esetlegesek. A közutak állapota még azonos kategóriákon belül sem homogén, az infrastruktúra építése pedig, mint országot átfogó, esetenként kontinentális irányokba illeszkedő rendszer fejlesztése erősen függetlenítendő a helyi érdekektől és érdekcsoportoktól.

A kompromisszumkeresés a műszaki tervezésben is fontos tényező, de fontos, hogy ne szüljön vicces eredményeket (fotó: nyugat.hu)

A jó kerékpáros-infrával ellátott országokban látható, hogy a rendszer fő építőelemeit tervezőasztal mellett fundálták ki, általánosan használható és a célközönség, a potenciális használók súlypontjára belőtt megoldásokat szinte terméktervezés szintjén fejlesztve ki. Ezeknek a kulcselemeknek köszönhető, hogy a kerékpáros közel azonos forgalmi szituációkkal és kiépítési paraméterekkel találkozik településen kívüli szakaszokon, belterületi utakon, elválasztott, vagy közúttal közös pályán, csomópontokban, keresztezésekben, a kerékpárosok és gyalogosok közös felülethasználatában. Adott szakaszon kerékpárút akkor épülhet ki, ha a külső adottságok megteremtődtek, „az idő megérett” arra, hogy ott a rendszer elemei kompromisszummentesen megvalósíthatóak legyenek.

A Bécsi úti kerékpárútnál láthatóan minden fontosabb volt, mint a használhatóság (fotó: blogger42.com)

Magyarországon ezek az alapgondolatok hiányoznak, „terméktervezés” nem történt, vágyak, adottságok és rendelkezésre álló pénz hármasából születnek ad-hoc megoldások. Ez nem csak a kerékpárutak sajátossága, a 8-as út szakaszonkénti át- és kiépítése egy meghatározhatatlan jellegű, paraméterű úttá jól mutatja, hogy a közúthálózat „inhomogenizálódása” ugyanolyan előrehaladott mint a bicikliutaké, a forráshiány gyakorlatilag egy új útkategóriát szült.

Minden jókívánságunk az újonnan felálló Főosztályé, de kívánjuk, hogy történjen meg annak a felismerése, hogy a kerékpáros-infra kitalálásának porszagú, íróasztal melletti, ugyanakkor nem a józan használói észjárásnak ellentmondó mozzanatai képezik az alapokat, mert csak ezen az úton jöhet létre a könyörtelen idő próbáját sikerrel kiálló rendszer.

Kerékpárút-csomópont Berlinben. A kockakövet nem irigyeljük, a logikát igen (forrás:berliner-zeitung.de)

Az úttükör kialakítása és az átereszek megépítése persze látványosabb munka, mint a rendszer kitalálása fejben és papíron, de éppen ez a csábítás vezetett a Berencsi Miklós találó megállapításához is: A kerékpárutak országosan foltos szőnyegre emlékeztetnek, amelybe beleszőttek selymet és bársonyt, de koszlott rongyot is.

Selyem és bársony talán nem szükségeltetik, de egy egységesen strapabíró, lassan fakuló, egyszerű, de minőségi vászon annál inkább.

Az elemzés következő részében az induló főosztály szervezeti felépítése és jogköre kerül a górcső alá.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!